Okosrádió

Meghallgatom Élő adás

Felkerültek Eötvös Loránd munkái az UNESCO-listájára

Okosrádió

Meghallgatom Élő adás
  • Legfrissebb hírek
  • Közlekedési hírek
  • Időjárásjelentés
  • Orvosmeteorológia
  • Sporthírek
  • Gazdasági hírek
Eötvös Loránd fizikus életművével kapcsolatos három dokumentum is felkerült az UNESCO Világemlékezet listájára. Ebből az alakalomból Hoppál Péter az Emberi Erőforrások Minisztériumának kultúráért felelős államtitkára és Réthely Miklós, az UNESCO Magyar Nemzeti Bizottságának elnöke díszoklevelet adott át az újonnan felkerült magyar elemek képviselőinek a Magyar Földtani és Geofizikai Intézetben.

Hoppál Péter kultúráért felelős államtitkára a hétfői budapesti átadón felidézte: az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezete (UNESCO) 1992-ben indította el a Világemlékezet-programot azzal a céllal, hogy a tagországokban fellelhető egyetemes értékkel bíró ritka és veszélyeztetett, írott vagy audiovizuális dokumentumok, gyűjtemények azonosítását, megőrzését és a széles körű megismertetését elősegítse. Ezek közé tartozik a tavaly listára került három Eötvös-dokumentum is.

Eötvös Loránd fizikust a gravitációs tér változásának mérésére megszerkesztett torziós ingája tette világhírűvé. Az inga az első világháború után elengedhetetlené vált a kőolaj utáni kutatásokban világszerte.

A Magyar Földtani és Geofizikai Intézet őrzi azt a 2015-ben a világemlékezet részévé vált 91 oldalas, német nyelvű, Eötvös által 1908-ban írt eredeti kéziratot, amelyben a tudós a torziós ingával kapcsolatos kísérletekről ír és amellyel elnyerte a Göttingeni Egyetem Beneke-díját.

Szintén az intézet tulajdonában van az az 1926 és 1927 közötti, az Egyesült Államokban kiadott 17 oldalas kereskedelmi brosúra, amely a budapesti Süss Nándor finommechanikai és optikai intézetében készült a torziós ingáról.

A harmadik egy 1928-ban Magyarországon kiadott, 12 oldalas kereskedelmi brosúra "a kicsi eredeti Eötvös torziós ingáról", ezt az MTA őrzi.

Réthelyi Miklós, az UNESCO Magyar Nemzeti Bizottságának elnöke elmondta, hogy a program nemzetközi listájának hét magyar eleme van: az Eötvös-dokumentumokon kívül Semmelweis Ignác gyermekágyi lázzal kapcsolatos felfedezésének 1847 és 1861 között nyomtatott formában megjelent változata is a világemlékezet része. Emellett a Magyar Tudományos Akadémia könyvtárában őrzött Kőrösi Csoma Sándor Archívum, Bolyai János Appendix című műve, a Tabula Hungariae - Lázár térképe, a Bilbiotheca Corviniana és Tihanyi Kálmán 1926. március 20-án benyújtott"Radioskop" című szabadalmi kérelme szerepel a listán.