Okosrádió

Meghallgatom Élő adás

Ferenc pápát köszönti ma a világ

Okosrádió

Meghallgatom Élő adás
  • Legfrissebb hírek
  • Közlekedési hírek
  • Időjárásjelentés
  • Orvosmeteorológia
  • Sporthírek
  • Gazdasági hírek
December 17-én ünnepli 80. születésnapját Ferenc pápa, a katolikus egyház első latin-amerikai és első jezsuita feje.

Jorge Mario Bergoglio néven 1936. december 17-én született Buenos Airesben, egy olasz bevándorló munkáscsalád első gyermekeként. Vegyésznek tanult, de miután részt vett egy Szent Máté-ünnepen, a papi hivatást választotta, jelmondata is a Máté elhívásáról szóló bibliai történetből származik. Huszonegy évesen tüdőgyulladást kapott, életét csak fél tüdejének eltávolításával tudták megmenteni, egészségi állapota miatt fel kellett adnia álmát, hogy Japánba menjen misszionáriusnak.

A szeminárium elvégzése után, 1958 márciusában lett novícius a jezsuita rendben, amelynek 1960-tól tagja. 1963-ban filozófiai, 1970-ben teológiai doktorátust (licenciátust) szerzett, majd irodalmat, pszichológiát és filozófiát tanított Argentínában. 1969-ben szentelték pappá, jezsuita rendi képzésének harmadik probációs szakasza után, 1973-ban tette le negyedik, a pápa iránti különleges engedelmességi fogadalmát. 1973-tól hat évig a rend tartományfőnöke, 1980-tól a San José Kollégium rektora és teológiatanára volt. 1986 márciusában fejezte be doktori értekezését Németországban, majd rendje hazahívta, hogy Córdobában szolgáljon gyóntatóként és lelki vezetőként.

1992-ben Buenos Aires segédpüspökévé és Auca címzetes püspökévé nevezték ki. 1997-ben Buenos Aires koadjutor (utódlási joggal felruházott) érseke, majd egy év múlva, felettese halála után a város érseke lett. II. János Pál pápa 2001-ben bíborossá nevezte ki, e minőségében a Szentszék több kongregációjának is tagja volt. A lengyel pápa halála után, 2005 áprilisában tartott konklávén a kiszivárgott hírek szerint Joseph Ratzinger bíboros, a későbbi XVI. Benedek pápa után ő kapta a legtöbb szavazatot, s állítólag a szoros negyedik forduló után maga kérte, hogy támogatói ne rá szavazzanak. 2005-től hat éven át az Argentin Püspöki Konferencia elnöke volt, nevéhez fűződik az egyik legkonzervatívabb latin-amerikai katolikus egyház megújítása.

XVI. Benedek pápa 2013 februárjában előrehaladott korára hivatkozva váratlanul lemondott. A pápaválasztó konklávé március 13-án őt választották meg a katolikus egyház új fejének. Személyében olyan ember került Szent Péter trónjára, aki szoros kapocs a harmadik világhoz, lévén olasz származású argentin. Jezsuitaként egy nemzetek fölötti közösség tagja, érintetlen az egyházat megrázó botrányokban, intelligenciáját, szerénységét és lelkipásztori munkáját mindenki tiszteli. Ő maga inkább konzervatív teológiai nézeteket vall, ugyanakkor küzd a társadalmi igazságtalanságok ellen. A Latin-Amerikában született felszabadítási teológiától (mely szerint az egyháznak Jézus tanítását követve politikailag is a szegények oldalára kell állnia) távolságot tart, de közel áll a Comunione e Liberazione lelkiségi mozgalomhoz.

Beiktatásakor egyértelmű üzenetként - a szegények, a teremtett világ és a béke védelmezőjeként - a pápák közül elsőként Assisi Szent Ferenc után választotta nevét. Puritánsága első jeleként a pápai palota helyett a bíborosok szálláshelyéül szolgáló Szent Márta-házat választotta lakhelyéül, mert a pápai lakosztályt túl nagynak és üresnek találta. A "szegényeket szolgáló szegény egyház" hirdetőjeként szorgalmazza a szegényekkel, a betegekkel, elesettekkel való párbeszédet és találkozást. Így egyebek között a Szent Péter téren és környékén a hajléktalanokat ellátó helyeket létesíttetett, ő hirdette meg 2015 decemberében az irgalmasság rendkívüli szentévét.

A katolikus egyház feje a nemzetközi politikai életben és a vallásközi kapcsolatokban is "hídépítésre" törekszik. Egyebek mellett közvetített az Egyesült Államok és Kuba között a diplomáciai kapcsolatok 2015. júliusi újrafelvételéhez vezető titkos tárgyalásokon, majd 2015 szeptemberében látogatást is tett a kommunista államban. Rendkívüli egyháztörténeti jelentőségű esemény is fűződik nevéhez: 2016. február 12-én, csaknem egy évezreddel az 1054-es nagy egyházszakadás után, első katolikus egyházfőként találkozott az orosz ortodox egyház fejével, Kirill pátriárkával.

A Vatikánban mélyreható reformokat indított el. Létrehozta például a bíborosi tanácsot az egyetemes egyház kormányzása és a római kúria működésének átalakítására, átalakította a Szentszék gazdasági-pénzügyi működését a nagyobb átláthatóság érdekében, rendeletet hozott a 75. életévüket betöltő püspökök kötelező nyugdíjazásáról. Különbizottságot állított fel az egyház tagjait érintő legsúlyosabb bűncselekmények (köztük a papi pedofília eseteinek) minél gyorsabb kivizsgálására, s minden papra kiterjesztette az abortusz megbocsátásának jogát.

A Szentatya 2013 óta 17 külföldi utat tett, több mint 25 országban járt, két enciklikát és két apostoli buzdítást írt, több mint 120 általános audienciát tartott, több mint 600 beszédet mondott. 2014-ben rendkívüli, 2015-ben rendes püspöki szinódust hívott össze a család egyházi és társadalmi szerepéről. 2015-ben mutatták be a pápává választása előtti életét bemutató Bergoglio, el Papa Francisco című filmet. 2016 elején Isten neve az irgalmasság címmel jelent meg interjúkötete, megjelent egy beszédeiből összeállított, rockzenével kísért lemez is.

A "majdnem a világ végéről" érkezett pápa az evilági dolgokat elutasítja. Buenos Aires-i érsekként nem volt autója, inkább a tömegközlekedést használta, nem volt hajlandó beköltözni a fényűző főpapi rezidenciába, s állítólag még ételeit is maga készítette. Öltözködésében, életvitelében - amennyire teheti - rendkívül puritán. Szereti a focit, a tangózenét, menzán ebédel, fontos számára a személyes kapcsolattartás az emberekkel. A spanyolon kívül beszél olaszul, angolul, franciául és németül, a Twitteren és az Instagramon több millió követője van.