Okosrádió

Meghallgatom Élő adás

Gyurta edzője másodiknak gondolta a tanítványát - nyilatkozatok, videó!

Okosrádió

Meghallgatom Élő adás
  • Legfrissebb hírek
  • Közlekedési hírek
  • Időjárásjelentés
  • Orvosmeteorológia
  • Sporthírek
  • Gazdasági hírek
Gyurta Dániel egy filmszínész ragyogó mosolyával, önmagát - teljes joggal, és immár önfeledten - ünnepelve köszöntötte péntek este a római vizes vb úszóversenyeinek otthont adó medence partjáról a nézőket, persze leginkább az érte a lelátóról is szorító magyarokat a 200 méteres mell döntőjének zárultával.

Amint kimászott a vízből, az arcán a rajt előtti feszültséget a jól végzett munka derűje, a friss világbajnoki arany öröme váltotta fel: a 20 éves klasszis versenyző az egyik legsűrűbb élmezőnyt felvonultató számban lépett elő első számú úszóvá. A világ legjobb 200-as mellúszójává.

"Tegnap nagyon elrontottam az utolsó ötven méteremet, le is teremtett alaposan az edzőm, Széles Sanyi bá', s a fejmosás használt. Ma már sokkal jobban ügyeltem rá, hogy senki ne lephessen meg, nem úgy mint az elődöntőben, amikor hagytam, hogy a két ausztrál megelőzzön, s már nem tudtam lehajrázni őket" - mondta már az esti hivatalos sajtótájékoztatót követően a 13. úszócsúcs első magyar világbajnoka.

Az MTI tudósítójának kérdésére, hogy mi volt az edzői intelem a döntő előtt, így válaszolt: "Hogy kövessem Ericet, azaz a mellettem úszó, és a végső győzelemre szintén esélyesként számon tartott amerikai Eric Shanteau-t. És hogy a legvégén hajrázzam le. Így is tettem. A felkészülésem? Jobban sikerült, mint időnként szokott, ezúttal semmi zavaró tényező nem volt, és főleg fejben voltam a topon, végig, az első métertől az utolsóig tudtam, hogy mit kell, és mit fogok csinálni."

E mondatai után is tudta, hiszen ott vártak rá az ajtóban a doppingellenőrök, akik már vitték is el kontrollra. Még annyi ideje maradt, hogy összeölelkezzen mesterével, akivel egy évtizede dolgoznak együtt a sikerekért, s együttműködésüket olyan eredmények övezik, mint például rövidpályás Európa-bajnoki cím, s persze a 2004-es athéni olimpia ezüstérme, meg a tavalyi pekingi ötkarikás játékok ötödik helye.

"Májusban múlt tíz esztendeje, hogy edző-tanítvány viszony köt össze bennünket" - mesélte Széles Sándor, aki a lelátóról követte nyomon Gyurta Dániel világbajnoki győzelmét. - Õszintén szólva a célba érkezéskor úgy éreztem, hogy második lett, előbbre láttam az amerikai fejét, de szerencsére Dani elővette a kelléktárból azt, amit edzéseken rengeteget gyakoroltunk: ha közel a fal, akkor rá kell tekerni, vagyis gyorsan becsusszanni, most is ez használt, s előbb érkezett be, ha csak egy századdal is, mint Shanteau. Nem szégyellem, a Himnuszt megkönnyeztem, mégiscsak nagy dolog egy világbajnok edzőjének lenni. Dani hihetetlenül okosan versenyzett, úgy láttam, hogy a többiek elrohanták a döntőt, túl erős iramot mentek, míg ő a saját, megbeszélt ritmusában úszott, így is féltávnál eddigi legjobb idejét mutatta az óra. S akkor már kezdtem is megnyugodni, mert nálánál nagyobb hajrás nincs a világon. Szépen, okosan, remek erőbeosztással versenyzett, ahogyan az egy bölcs húszéveshez illik."

A mester megemlítette még, hogy tanítványával mindig, a legnehezebb időkben is kitartottak egymás mellett, s úgy vélte, hogy ez is benne van a péntek esti, római győzelemben. Széles Sándor szavaival mondva: "A versenyőzi hűség és az edzői kitartás elnyerte jutalmát".