Okosrádió

Meghallgatom Élő adás

Ahányszor eddig Eb-n játszottunk, a legjobb négyben végeztünk!

Okosrádió

Meghallgatom Élő adás
  • Legfrissebb hírek
  • Közlekedési hírek
  • Időjárásjelentés
  • Orvosmeteorológia
  • Sporthírek
  • Gazdasági hírek
Kialakult a 2016-os labdarúgó Európa-bajnokság mezőnye. A 24 csapat közé bejutott a legutóbb 1972-ben a kontinensbajnoki nagydöntőben szerepelt magyar válogatott is. Íme az InfoRádió elemzése a mezőnyről.

Kilenc csapatot osztott az UEFA a 2014-es sorsolás előtt az első kalapba, ezek közül a harmadiknak rangsorolt hollandok még a pótselejtezőig sem jutottak, a görögök egyenesen utolsók lettek a csoportjukban (csoportunkban), a bosnyákok az utolsó akadályban buktak el, de elbuktak.

Érdekes módon a második kalapba kerültek között magasabb a továbbjutók aránya: csak a dánok buktak el, mégpedig az ugyanebbe a kalapba sorolt svédek ellen - a többiek, köztük a magyar válogatott ott lesznek Franciaországban.

A harmadik kalapból jutottak ki a törökök, a románok, az osztrákok, a szlovákok és a lengyelek. A negyedikből a walesiek, az ötödikből pedig - csoportgyőztesként, a selejtezők legnagyobb meglepetését okozva - az északírek és az izlandiak, valamint a csoportmásodik albánok.

A sikerrel járt országokra bizonyosfajta földrajzi "blokkba tartozás" jellemző. Az 1958-as vb óta nem szerepelt nagy tornán ennyi brit vagy ír válogatott (a szigetekről csak a skótok maradnak le a tornáról, ott lesz ellenben három további brit válogatott és az ír csapat is). A holland kivételével a kontinens nyugati részének minden jelentős futballtradícióval rendelkező országa pályára lép majd az Euro 2016-on.

Nem volt még olyan nagy torna, amelyen a magyar válogatott részt vehetett, s hét szomszédjából öt is kijutott. Most lesz. (Csak a szerbek és az ugyancsak szomszédos Ukrajna ellen pótselejtezőt veszítő szlovénok hullottak el.)

Ugyanakkor az északiak (kiterjesztően értelmezve: a skandinávok) közül csak az izlandi és a svéd válogatott harcolta ki az Eb-szereplést, a finn, a dán, a norvég és a feröeri is elbukott. A tizenegy exszovjet köztársaság válogatottjai közül csak a két valóban legerősebb, az orosz és az ukrán utazhat Franciaországba, az egykori titói Jugoszlávia tagköztársaságai közül egyedül a horvátok mehetnek a tornára, az öt további induló nem!

Mint ahogy nem jutottak el a ciprusiak és a máltaiak, a földrajzi értelemben nem Európához tartozó izraeliek, s a miniálamok, Andorrától San Marinón és Liechtensteinen át Gibraltárig.

Érdekes megnézni, hogy a magyarnál nagyobb népességű országok válogatottjai közül csupán kettő bukott el: a kazah és a görög. Ebből a szempontból a legnagyobb bravúr az európai országok népességi listáján csak 47., mindössze 320 000 lakosú Izland remek szereplése.

A korábbi Európa-bajnok válogatottak közül a szovjet (1960-ban nyert) már nem létezik, az orosz és az ukrán ellenben ott lesz a tornán. Rendezőként indulhat a francia (1984, 2000), kiharcolta a részvételt a spanyol (1964, 2008, 2012), a német (nyugatnémetként 1972, 1980, németként 1996), valamint az olasz (1968) együttes.

Az 1976-os csehszlovák kegénység mindkét utódválogatottja, a cseh és a szlovák is Eb-résztvevő lesz. Hiányzik majd ellenben a holland (1988), a dán (1992) és a görög (2004) gárda.  A 24 csapat közül először szerepel majd az Európa-bajnokság nagytornáján az izlandi, a walesi, az északír és az albán is. Először léphet majd pályára a kontinensbajnokságon a szlovák nemzeti tizenegy is, de szlovák játékosok, az egységes csehszlovák válogatott színeiben, már 1960-ban, 1976-ban és 1980-ban is játszhattak.

Ha már itt tartunk: az önálló ukrán válogatott is először harcolta ki az Eb-szereplést, hiszen egyetlen eddigi fellépésére, a 2012-esre rendezőként szerzett jogot. Ugyanez igaz az osztrákokra, akik most először jutottak túl a selejtezőkön, hiszen 2008-ban rendezőként kaptak jogot az indulásra.

A mezőny rekordere a német válogatott, amely - 1992-ig nyugatnémetként - 1972-vel kezdődően minden végjátékban szerepelt. Emlékezetes, hogy az NSZK csapata az 1960-as és az 1964-es tornán nem indult, így eddig csak egyszer, 1968 előtt esett ki, amikor az utolsó csoportmérkőzésén döntetlent játszott az albánokkal, s így a jugoszlávok mögött végzett.

A második leggyakoribb szereplő az orosz válogatott, természetesen beleértve az első négy torna legeredményesebb résztvevője, a szovjet eredményeit is. Ez lesz a Szbornaja 11. Eb-je.

Akad a németekén kívül is néhány remek sorozat a közelmúltból. A franciák 1992, a spanyolok, a portugálok, az olaszok és a csehek (!) 1996 óta minden tornán szerepeltek. A spanyolok 2004 óta nem estek ki - hiszen a 2008-as és a 2012-es tornát is megnyerték.

Elismerésre méltó a horvátok gyakori szereplése is. Az önálló horvát válogatott az 1996-os tornán indult először, s azóta csak egyről (2000) hiányzott.

A magyar válogatott harmadszor játszhat az Eb végjátékában, bármennyire mókásan is hangzik, igaz a mondat: ahányszor eljutottunk korábban a végjátékba, mindig az első négyben végeztük. 1964-ben harmadikként, 1972-ben negyedikként. (1960 és 1976 között négy, 1980 és 1992 között nyolc, 1996 és 2012 között 16 csapat alkotta a mezőnyt.)

A magyar nemzeti tizenegy eredménysora szerény volt hosszú éveken keresztül, ennek ellenére érdemes kiemelni, hogy a lehetséges ellenfelek közül - a kétezres évek eredményeit figyelembe véve - négy gárda, az osztrák, az izlandi, az albán és az északír ellen pozitív, az ír, az olasz és a spanyol ellen "ikszes" a mérleg, az ukránokkal pedig nem játszottunk az utóbbi másfél évtizedben. Nyolccal szemben negatív, az angoloktól, a portugáloktól és a walesiektől többször és minden alkalommal kikaptunk.