Okosrádió

Meghallgatom Élő adás

A terrorista fia, az aranybányász és Kassai Viktor - kezdődik a klub-vb

Okosrádió

Meghallgatom Élő adás
  • Legfrissebb hírek
  • Közlekedési hírek
  • Időjárásjelentés
  • Orvosmeteorológia
  • Sporthírek
  • Gazdasági hírek
Hat kontinentális bajnok és a házigazda játszik csütörtöktől Japánban a FIFA klubvilágbajnoki címért. A nagy esélyes a Real Madrid, igazi érdekességeket azonban a kevéssé ismert résztvevőknél találunk. Meg a játékvezetők között: Kassai Viktor képviseli majd Európát.

Csütörtökön a Kasima Antlers–Auckland City mérkőzéssel kezdődik Japánban a FIFA klubvilágbajnoksága. A hat kontinentális szövetség bajnoka mellett a rendező ország képviselője vesz részt a tornán. Az előző mind a tizenkét kiírást kivétel nélkül európai vagy dél-amerikai gárda nyerte, sőt, arra is csak kétszer volt példa, hogy a döntős ne az UEFA vagy a Conmebol képviselője legyen. (2010-ben és 2013-ban afrikai és európai csapat játszotta a döntőt.)

A tornán, amelyen a mi kontinensünk bírói karát Kassai Viktor és csapata képviseli, a Real Madrid a favorit. Az inforadio.hu igyekszik bemutatni azokat, akik meglepetésben reménykednek.

Atlético Nacional

A medellini csapat a Libertadores Kupa győzteseként készülhet első szereplésére a klubvilágbajnokságon. Nagy éve van, a legtekintélyesebb dél-amerikai klubsorozat megnyerése mellett bejutott a Copa Sudamericana döntőjébe, amelynek fináléját a Chapecoense tragikus légi balesete miatt nem játszották le. Az Atlético Nacional a második fénykorát éli, az elsőben, a nyolcvanas-kilencvenes évek fordulóján ugyancsak megnyerte a Libertadores Kupát (1989), majd kétszer (1990, 1991) elődöntőig jutott ugyanott. 1989 végén játszott Arrigo Sacchi Milanjával a Toyota Kupáért (némi nagyvonalúsággal: a klubvilágbajnokság elődje), Tokióban 1-0-ra kikapott. Abban a korszakban olyan kiváló játékosai voltak, mint René Higuita, Andrés Escobar, Leonel Alvarez vagy Alexis Garcia. Az edző is világklasszis volt: Francisco Maturana. A mostani edző a 2010 és 2014 között az ecuadori válogatottat irányító, de kolumbiai Reinaldo Rueda. Soha nem volt jegyzett játékos, de elvégezte a híres kölni főiskolát, majd korosztályos csapatok edzőjéből lett sorrendben kolumbiai, hondurasi, majd ecuadori kapitány. 2014 óta az Atlético Nacional edzője. Fiatal játékosai közül többen is bekerültek az elmúlt hónapokban a kolumbiai válogatott keretébe, noha ott is a legjobbak az Európában játszó légiósok. Az Atlético Nacionalból Cristian Bonilla, Daniel Bocanegra, Felipe Aguilar, Farid Diaz, Orlando Berrío és a keret legjobbjának tartott Miguel Borja került be az A-válogatottba. Közülük többen is tagjai voltak a 2013-ban kontinensbajnok kolumbiai juniorválogatottnak.

América

A mexikói csapat 2006 és 2015 után harmadszor vesz részt a klubvilágbajnokságon. A Concacaf-zóna Bajnokok Ligájának győztese országa egyik legnagyobb hagyományú, leghíresebb alakulata, éppen idén októberben volt százéves. Egyetlen más klub sem nyerte meg nála többször a mexikói profi bajnokságot, a mexikói kupát, illetve a térség BL-jét sem. Olyan híres játékosok viselték korábban a mezét, mint Enrique Borja, Hugo Sánchez, vagy az időközben egy több mint háromszázezres nagyváros, Cuernavaca polgármestereként politikussá lett Cuauhtémoc Blanco. Nem szólva apáról és fiáról, a brazil José Alvesről (Zague) és a mexikói válogatottban is szerepelt vb-játékosról, Luis Roberto Alvesről (Zaguinho). Az América jelenlegi edzője az argentin Ricardo La Volpe, az 1978-as világbajnok válogatott tartalékkapusa, aki, két kisebb megszakítással, hosszú évek óta Mexikóban él, a 2006-os világbajnokságon a válogatott szövetségi kapitánya is volt. Játékosai között van három paraguayi, két ecuadori, egy kolumbiai, négy argentin, egy amerikai. Közülük talán a paraguayi Miguel Samudio és az egyaránt ecuadori Michael Arroyo, illetve az öt éven át Hollandiában, a Vitesse-nél szerepelt Renato Ibarra a legismertebb Európában. A hazai kontingensből Paul Aguilar ötvenszeres, Oribe Peralta, a londoni olimpia brazilok elleni döntőjének hőse ötvenkétszeres válogatott.

Jeonbuk Hyundai Motors

Dél-Korea büszkesége néhány napja, az arab emírségekbeli al-Ain ellen nyerte meg az Ázsiai Bajnokok Ligáját, s kvalifikálta magát, története során másodszor, a klubvilágbajnokságra. Az Észak-Csolla tartományba való egyesület – nem meglepő módon – a Hyundai autógyár tulajdona, a zöld színe ellenben a tartományával megegyező. Idén második, tavaly és tavalyelőtt első lett a helyi profi ligában, a K-League-ben. Edzője a korábbi válogatott játékos, majd szövetségi kapitány, Csoj Hang Ke, akit idén Ázsia legjobb edzőjének választottak. Keretében három brazil futballista kivételével kizárólag dél-koreai játékosok szerepelnek. A dél-amerikaiak közül Leonardo korábban hét évet játszott Görögországban, 2012 óta él a Koreai Köztársaságban. Ricardo Lopes idei szerzemény, 35 meccsen 13 gólt ért el. Ugyancsak 2016-ban került a klubhoz Edu, aki hajdanán közel egy évtizedet Németországban, egyebek mellett a Schalkéban játszott, s megfordult Törökországban és Kínában is. Elmúlt 35 éves. A világhírű német edző, Uli Stielike által novemberben összehívott huszonötös válogatott keretben hat játékos képviselte az egyesületet, a kapus Kvoun Szun Tae, a védő Kim Csang Szu és Csoj Csul Szun, a középpályás (egyébként a Cardiff Cityben és Wiganben is játszott) Kim Bo Kjung és Ri Dzse Szu, valamint a csatár, Kim Sin Vuk. A kulcsjátékosok közül négyen is 2016-ban kerültek az egyesülethez.

Mamelodi Sundowns

Afrikát – a klubvilágbajnokságok történetében először – egy dél-afrikai csapat képviseli a tornán. A pretoriai legénységet, elsősorban színe alapján, „braziloknak” (is) becézik hívei. A klub tulajdonosa a dúsgazdag bányamágnás, Patrice Motsepe. Övé a világ tizenkettedik legnagyobb aranybányája, benne tisztelik az ország leggazdagabb emberét. A csapat nagy évet zár: 2016-ban megnyerte az országos bajnokságot és az Afrikai Bajnokok Ligáját is. Az elmúlt három évben a Dél-Afrikai Köztársaság legerősebb klubcsapatává fejlődött, a 2014-es és a 2016-os bajnoki cím között egyszer másodikként zárt. Az edző, Pitso Mosimane, aki hajdanán Carlos Alberto Parriera segítője is volt a válogatott élén, a szövetségi kapitányi posztról leköszönve, Johan Neeskens utódaként vette át 2012-ben a Mamelodi Sundownst. Mivel előtte egyetlen honfitársa sem nyerte meg az afrikai Bajnokok Ligáját, immár őt emlegetik az ország legsikeresebb klubedzőjeként. Játékosai közül a csapatkapitány Hlompho Kekana neve legismertebb, részben azért, mert a kameruniaknak lőtt gólja idén jelölt volt a FIFA Puskás-díjára. Novemberben hatan kaptak meghívást a válogatott keretbe, Tebogo Langerman és Asavela Mbekile védők, Hlompho Kekana, Keagan Dolly és Samuel Mabunda középpályások, valamint Sibusiso Vilakazi csatár.

Auckland City FC

A mostani mezőnyből az új-zélandi egyesület a leggyakoribb résztvevő, már nyolcadik alkalommal vesz részt a klubvilágbajnokságon (2006, 2009 és 2011 óta mindig). Egyetlen kiemelkedő szereplése a 2014-es volt, amikor egy marokkói és egy algériai csapat legyőzése után az elődöntőben  kikapott ugyan az argentin San Lorenzótól, de győzött a bronzmérkőzésen a mexikói Cruz Azul ellen. Az óceániai térség első számú klubja, 2004-es alapítása óta hétszer nyerte meg az ország bajnokságát. Ramon Tribulletx személyében spanyol edzője van, aki 2008 óta él a szigeten. A 44 éves szakember a 2012-es londoni olimpián a bronzéremig menetelő kanadai női válogatottat is segítette tanácsaival. Mostani keretében három spanyol játékosa van. Ángel Berlanga és Albert Riera a két mezőnyjátékos, otthon egyikük sem jutott el az élvonalig. Ellenben a kapus Eñaut Zubikarai megjárta a Real Sociedadot is, ahol egy ideig Claudio Bravo tartalékja volt, majd miután a chilei kapus a Barcelonához távozott, előlépett rövid időre első számú kapussá. Nem könnyű az élete, a Hercules 2011-ben állítólag azért nem szerződtette le, mert félt a reakcióktól, tekintve, hogy Zubikarai apját, aki a baszk terrorszervezet, az ETA tagja volt, 1989-ben harminc év börtönre ítélték két rendőr meggyilkolása miatt. Eñaut Zubikarai idén nyáron szerződött Új-Zélandra. Az Auckland City portugál csatára, João Moreira indulhatna a „Ki volt a legkülönlegesebb helyen légiós?” versenyben, 2012–2013-ban ugyanis Bruneiben, a világ egyik leggazdagabb emberéről, az ottani szultánról elnevezett gárdának a mezét viselte. (Nem sok ilyen csapatnév van a világban: a DPMM FC „megfejtése”: Őkirályi felsége, Brunei trónörököse Futballklub)

Kasima Antlers

A házigazda Japánt a bajnokcsapat képviseli. A J-League, az ottani profi liga 1993-as alapítása óta minden évben az élvonalban szerepel, ezt csupán még egy alakulat, a Jokohama F Marinos mondhatja el magáról. A korai történetében elsősorban a brazilokra építő egyesületben megfordult Zico, Leonardo, Jorginho, Mazinho és Bismarck is. 1992 óta tíz edző irányította a „szarvassziget” csapatát (nem számolva a kétszer, egyaránt egy hónapra beugró japán Szekizuka Takasit), közülük nyolcan brazilok. Zico bátyja, Edu volt az első a sorban, minden idők egyik legjobb riói játékosának, a Fehér Pelének pedig még szobrot is állítottak a stadion előtt. Zico egyébként nemcsak játékosa, hanem rövid ideig edzője, technikai igazgatója is volt a klubnak. Lassan másfél éve Isii Maszatada személyében egy japán edző, a klub korábbi játékosa irányítja a csapatot, de a hagyományok annyiban élnek, hogy egyetlen koreai játékos, Hvang Szeok Ho kivételével minden külföldi brazil. Igaz, most csak ketten vannak: Fabricio, aki Kínából szerződött át Japánba, valamint Bueno, aki már a középiskolás éveit is Japánban töltötte.

A program

December 8.

- a negyeddöntőbe jutásért: Kashima Antlers (japán)-Auckland City (új-zélandi), Jokohama 11.30

December 11.

- az elődöntőbe jutásért: Jeonbuk Hyundai Motors (dél-koreai)-América (mexikói), Oszaka 8.00, Mamelodi Sundowns (dél-afrikai)-Kashima Antlers (japán)/Auckland City (új-zélandi), Oszaka 11.30

December 14.

- az 5. helyért, Oszaka 8.30

- elődöntő: Atlético Nacional (kolumbiai)-Mamelodi Sundowns (dél-afrikai)/Kashima Antlers (japán)/Auckland City (új-zélandi), Oszaka 11.30

December 15.

- elődöntő: Real Madrid (spanyol)-Jeonbuk Hyundai Motors (dél-koreai)/América (mexikói), Jokohama 11.30

December 18.

- a 3. helyért, Jokohama 8.00

- döntő, Jokohama 11.30