Okosrádió

Meghallgatom Élő adás

Tudomány

  • Nagy disznóság a sertéspiacon

    Egyre nagyobb bajba kerülnek a hazai húsipari vállalkozások: a sertésárak emelkedésével nő a termelési költség, a kereskedők azonban nem hajlandók drágábban átvenni a húst, illetve a készítményeket. A szakmaközi szervezet szerint fogyasztóiár-emelés helyett az ipar és a kereskedelem közötti kapcsolatot kell új alapokra helyezni.
  • Rejtélyes fényeket láthat az égen

    Itt az Orionidák ideje, több éjszakán át tart az aktivitás. Szuper csillaghullás lesz, különleges helyekről is közvetítenek.
  • Váratlan felfedezés a fartőmirigyzsírról

    Negyvennyolcmillió éves fartőmirigyzsírt találtak egy madárfosszíliában.
  • Hihetetlen, mit találtak a Holdon

    Egy csaknem 50 kilométer hosszan futó barlangot fedeztek fel a Hold felszíne alatt a japán űrkutatási hivatal tudósai az égitest körül keringő Kaguja japán űrszonda adatainak elemzése révén.
  • Új mobilvírus jelent meg – így távolíthatja el

    Az ESET kutatói fedezték fel azt a DoubleLocker névre keresztelt, újszerű támadási megoldásokat alkalmazó androidos kártevőt, amely két eszközzel fertős meg mobilkészülékeket, hogy ezután pénzt zsaroljon ki annak tulajdonosától.
  • Létezik visszaszorítható ráktípus

    A krónikus mieloid leukémia az első olyan vérképző szervekből induló daganatos betegség, amely ma már teljes mértékben kontrollálható. A Magyar Tudományos Akadémia és a Semmelweis Egyetem Bödör Csaba vezette Lendület Molekuláris Onkohematológiai Kutatócsoportja az érintettek hiteles tájékoztatása érdekében betegtájékoztató honlapot is indított.
  • Nagy mennyiségű kéjgáz és metán kerül a levegőbe

    Hatalmas mennyiségű üvegházhatású gázt, metánt és kéjgázt bocsátanak ki az óceánok fenekén élő kagylók és férgek a beleikben lévő baktériumok révén - figyelmeztetnek a Cardiffi és a Stockholmi Egyetem kutatói.
  • Egészségünk is ki van téve hekkertámadásoknak

    Egyre népszerűbbek a vezeték nélküli orvosi eszközök. Az ilyen pacemakerek és beültethető inzulinpumpák használata nem igényel állandó orvosi felügyeletet, és műtéti beavatkozás nélkül is könnyen programozhatók. Éppen ezért éri egyre több támadás ezeket a szerkezeteket.
  • Hatalmas roncsok csapódhatnak a földbe - akár 100 kilósak is lehetnek

    A Tiangong-1 kínai űrállomás akár 100 kilós darabjai is a földre hullhatnak, mondják szakértők. Azt is megbecsülték, mikor kerülhet erre sor.
  • Erről minden, gyermeket vállaló nőnek tudnia kell

    Kutatók azt vizsgálták, mi lehet az oka annak, hogy több százezer évnyi természetes szelekció után még mindig nagyon magas a születési problémák aránya.
  • Egy felfedezés, amely alapjaiban változtatja meg a csillagászatot

    Először sikerült kutatóknak közvetlenül észlelniük neutroncsillag-összeolvadásból származó gravitációs hullámokat az amerikai lézer interferométeres gravitációshullám-vizsgáló obszervatórium (LIGO) és olaszországi párja, a VIRGO detektoraival.
  • Magyar misszió indul Afrikába

    Magyar idegsebészek utaznak a 17 millió lakosú Malawiba segíteni a gyógyítást. Az afrikai országban mindössze két idegsebész van - mondta Nagy Gábor, az Országos Klinikai Idegtudományi Intézet idegsebész főorvosa az M1 aktuális csatornán.
  • Szüleire várva pusztult éhen több ezer állat

    Több ezer Adélie-pingvinfióka halt éhen az Antarktiszon idén, a költési időszakban - közölték pénteken francia kutatók.
  • Ismét nyakunkon a tatárjárás

    Nem a rendkívüli időjárás vetett véget a tatárjárásnak.
  • Hatalmas aszteroida száguld a Föld felé

    Háznagyságú aszteroida halad el a Föld mellett csütörtökön.
  • Rejtélyes veszély: radioaktív szennyeződés ért Európa fölé

    Enyhe fokú radioaktivitás-növekedést mérnek napok óta német meteorológusok Európa fölött.
  • Amerikai közgazdász kapta meg a közgazdasági Nobel-emlékdíjat

    Az idei közgazdasági Nobel-emlékdíjat Richard H. Thaler amerikai közgazdász, a Chicagói Egyetem professzora kapta.
  • Életünkben is lehetünk szervdonorok

    Október második szombatja a Szervdonáció és Transzplantáció Világnapja. Magyarországon 1300-1400 ember van várólistán. Szakemberek szerint az élődonoros szervátültetés is segíthetne a helyzeten, de sokan nem is hallottak róla.
  • Visszatért a halálból egy különleges állatfaj

    Hivatalosan is visszatért a halálból a csaknem száz évig kihaltnak vélt Lord Howe-szigeti botsáska, amelynek néhány évvel ezelőtt ugyan felfedezték egy feltételezett populációját, ám csak most sikerült tudományosan is bizonyítani, hogy az ausztráliai faj nem tűnt el a Föld színéről.
  • Megfejtik a Mars nagy titkát

    Váratlan helyeken találtak vízjeget, és már arra is van elmélet, miként lehetett régen folyékony víz a vörös bolygón. Időközben érdekes tapasztalatokkal tért vissza a "Marsról" hat kutató, és várják azok jelentkezését, akik elküldenék a nevüket a Marsra.
  • Aggasztó, hogy mi úszik a tengerben

    Aggasztó mértékű a Földközi-tenger szennyezettsége a vízben lévő mikroműanyag miatt.
  • "Ügyes húzásért" kapták a kémiai Nobel-díjat

    Jacques Dubochet, Joachim Frank és Richard Henderson kapta megosztva a 2017-es kémiai Nobel-díjat a Svéd Királyi Tudományos Akadémiától. Az elismerés a krio-elektronmikroszkóp kifejlesztéséért járt, amely forradalmasította a biomolekulák megfigyelését, így a biokémia fejlődését.
  • Jön az időzített gyógyszerek kora

    A cirkadián ritmust, azaz a "napi biológiai órát" szabályozó molekuláris mechanizmus kutatásáért három amerikai tudós kapta az idei orvosi-élettani Nobel-díjat. A felfedezés segítségével több orvosi eljárás hatékonyságát is növelni lehet. Káldi Krisztinával a Semmelweis Egyetem kutatójával, oktatójával, egyetemi docenssel beszélgettünk.
  • Krio-elektronmikroszkópiáért kapják a kémiai Nobel-díjat

    Krio-elektronmikroszkópiáért egy svájci, egy német-amerikai és egy brit tudós kapja az idei kémiai Nobel-díjat a Svéd Királyi Tudományos Akadémia szerdai stockholmi bejelentése szerint.
  • Négy fényév távolból mérték meg a hajszál átmérőjét

    Megszületett a gravitációs hullám asztrofizika kora. Albert Einstein elméletét bizonyította a most fizikai Nobel-díjjal kitüntetett három amerikai tudós: Rainer Weiss, valamint Kip Thorne és Barry Barish. Frei Zsolt asztrofizikus, az ELTE Fizikai Intézetének igazgatója az InfoRádió Szigma - a holnap világa című magazinjában elmondta, az elképzeléseiknek megfelelően építették meg azt az obszervatóriumot, amely képes a gravitációs hullámok megfigyelésére.
  • Tilos kihagyni a reggelizést - súlyos betegségek kockázata

    Összefügghet a reggeli kihagyása és az érelmeszesedés.
  • Nobel-díj a gravitációs hullámok kutatásáért

    A gravitációs hullámok kutatása terén elért eredményeiért három amerikai tudós, Rainer Weiss, valamint Kip Thorne és Barry Barish kapja az idei fizikai Nobel-díjat a Svéd Királyi Tudományos Akadémia keddi stockholmi bejelentése szerint.
  • Így használhatja ki a biológiai óráját - akár a kemoterápiában is segíthet

    A cirkadián ritmus működését, a Nobel-díjat érő kutatások eredményeit és hasznát mutatta be közérthetően az InfoRádióban Kozma Bognár László, a Szegedi Tudományegyetem növénybiológusa.
  • Nobel-díjat ért a biológiai óra kutatása

    A cirkadián ritmust, azaz a "napi biológiai órát" szabályozó molekuláris mechanizmus kutatásáért három amerikai tudós, Jeffrey C. Hall, Michael Rosbash és Michael W. Young kapja az idei orvosi-élettani Nobel-díjat - jelentették be a Karolinska Intézetben Stockholmban.
  • Bejelentik a Nobel-díjak nyerteseit

    Október 2. és 9. között jelentik be, hogy kik kapják idén a Nobel-díjakat. Elsőként ma az orvosi-élettani kategóriában hirdetnek nyertest Stockholmban.

Okosrádió

Meghallgatom Élő adás
  • Legfrissebb hírek
  • Közlekedési hírek
  • Időjárásjelentés
  • Orvosmeteorológia
  • Sporthírek
  • Gazdasági hírek