Okosrádió

Meghallgatom Élő adás

Nem tud korán kelni? Nem tehet róla!

Okosrádió

Meghallgatom Élő adás
  • Legfrissebb hírek
  • Közlekedési hírek
  • Időjárásjelentés
  • Orvosmeteorológia
  • Sporthírek
  • Gazdasági hírek
Nagyrészt a gének határozzák meg, hogy valaki inkább korán kelni, vagy későn lefeküdni szeret - derült ki egy új kutatásból. A tudósok rájöttek ugyanis, hogy nemcsak az egész szervezetnek, hanem az abban található minden sejtnek van saját, belső órája, amelyekre bizonyos gének hatással vannak.

Egy német-svájci tudóscsoport az amerikai tudományos akadémia lapjában (Proceedings of the National Academy of Sciences) publikálta kutatásának eredményét, amelyből kiderül, hogy a bőrsejtek segítségével kimutatható, hogyan működik az egyes emberek belső órája.

Azt már korábban is tudták a szakemberek, hogy a testnek van egy saját belső órája, amely többek között szabályozza az alvást, a testhőmérsékletet, az emésztést és az agyi tevékenységet, hogy a szervezet képes legyen megfelelni a nappali és éjszakai élet "kihívásainak".

Az időzítőrendszert, az úgynevezett cardikán ritmust az agyalapon elhelyezkedő mag szabályozza, de nemcsak itt, hanem - úgy tűnik - a test minden egyes sejtjében megtalálható a belső óra, amelyre hatással vannak az úgynevezett óragének.

A kutatócsoport tagjainak ezt úgy sikerült bizonyítaniuk, hogy bőrbiopsziát végeztek önkénteseken, majd megmérték, hogy a sejtek belső "órái" milyen gyorsak. Ezután az eredményeket összehasonlították azokkal a kérdőívekkel, amelyeken a résztvevők arról nyilatkoztak, hogy inkább éjjeli baglyok, vagy korán kelők.

Kiderült, hogy a bőrsejtek "órái" legnagyobbrészt ugyanúgy működtek, mint azoknak a belső órái, akiknek a szervezetéből származtak.

A gének hatása

A tudósok szerint ezek az eredmények segíthetnek egyes alvászavarok diagnosztizálásában.

A surrey-i alváskutató központ szakértője, Simon Archer kutatócsoportja korábban már megtalálta azt a génmutációt, azt az óragént, a Period3-ast, amelynek hordozói a korán kelő típusba tartoznak.

Ez a mutáció az embert fáradékonyabbá teszi napközben, ezért a hordozói szeretnek korán ágyba bújni.

A szakértők azért is örülnek a német-svájci kutatási eredménynek, mert az emberek belső órájának tempóját eddig csak alváslaboratóriumokban tudták meghatározni, ami idő- és tőkeigényes módszer, mostantól azonban elég lesz néhány bőrsejt a vizsgálatok elvégzéséhez.