Okosrádió

Meghallgatom Élő adás

Amit mindannyian rosszul tudunk - elterjedt orvosi tévhitek

Okosrádió

Meghallgatom Élő adás
  • Legfrissebb hírek
  • Közlekedési hírek
  • Időjárásjelentés
  • Orvosmeteorológia
  • Sporthírek
  • Gazdasági hírek
Tudja, hogyan legyen úrrá a másnaposságon? Könnyen lehet, hogy téved. A The Independent című brit napilap összegyűjtött egy csokorra való, egészséggel kapcsolatos tévhitet.
A cukortól hiperaktívak lesznek a gyerekek

Széles körben elterjedt vélemény, hogy nagyobb mennyiségű cukor elmajszolása után a gyerekek kezelhetetlenné válnak. Az indianapolisi Riley Gyermekkórházban végzett kísérlet szerint azonban erről szó sincs. A szakemberek több mint egy tucat kísérletben vizsgálták az összefüggést a hiperaktivitás és a cukor között, miközben sem a kutatók, sem a gyerekek nem tudták, mennyi cukrot kaptak. Különbség még az egyébként figyelemzavaros fiatalok viselkedésében sem volt megfigyelhető a glükóz függvényében. Amikor azonban a szülők úgy gondolták, hogy csemetéjük sok édességet evett, akkor mindig élénkebbnek látták a viselkedését - a különbség tehát nem a gyerekek cselekedeteiben, hanem szüleik agyában létezik.

A hőveszteség és a fej

Magyarországon talán nem, az angolszász kultúrkörben annál inkább tartja magát a nézet, hogy hideg időben legfőképpen a fejet kell befedni kalappal vagy sapkával. A hiedelem még az amerikai hadsereg kézikönyvébe is bekerült: "a testhő 40-45 százaléka a fejen át távozik". Ez azonban tévedés, ami abból is látszik, hogy télen sokkal többen sétálnak fejfedő, mint nagykabát nélkül. A tévhit eredete valószínűleg egy katonai méréssorozat, amikor a kísérleti alanyok réteges ruházatot viseltek, fejük azonban fedetlen volt, ilyen körülmények között azonban nem csoda, hogy a hőveszteség tekintélyes része valóban a fejen keresztül történt. Hétköznapi esetekben ez azonban ez nem több 10 százaléknál, vagyis egy kalap nem sokat számít.

A macskajaj ellenszere

A másnaposság kúrálására sok népi és tudományos tanács áll rendelkezésünkre, ám ezek hatékonyságát nem támasztják alá valódi bizonyítékok. A brit cikkben idézett kutatás során kipróbálták egyebek mellett a propranololt, a szőlőcukrot, a borágót, az articsókát, a fügekaktuszt, de egyik sem enyhítette a fejfájást és a gyomorpanaszokat. Igaz, a lefekvés előtt megivott víz és az akkor bevett fájdalomcsillapító hatását nem vizsgálták. A következtetés: muszáj kevesebbet inni, ha nem akarunk másnap szenvedni.

A mérgező mikulásvirág

A vörös levelű növény a karácsonyi dekoráció szerves része sok helyen, rengeteg szülő azonban aggódik, mert úgy véli, hogy a mikulásvirág toxikus. Az amerikai mérgezési eseteket feldolgozó központ adatai szerint a 850 ezer növényekkel összefüggő esetből 23 ezer bejelentés érkezett a mikulásvirág miatt, de egyik esetben sem esett semmi baja a gyerekeknek, még ha jelentős mennyiséget ettek is belőle. A szülők tehát megnyugodhatnak.

Az ünnepek és az öngyilkosság

Hideg, sötét esték, szétesett családok, magány - a közhiedelem szerint a téli ünnepek alatt több öngyilkosság történik. A statisztikák szerint azonban a tendencia ellentétes: még ha sokszor lelkileg tehertétel is egy-egy ünnep, mégiscsak van miért élni. Az ünnepeket követően követnek el többen öngyilkosságot, de nyáron többet, mint télen.

Az éjszakai falatozás hizlal

Több fogyókúra alapja az esti kalóriabevitel korlátozása vagy megszüntetése, és egyes kutatások szerint a késői falatozás valóban jobban hizlal. Ám egy svéd kutatás alapján belátható: a testesebb nők valóban később is táplálkoztak, mint a vizsgálatban résztvevő társaik, ám elhízásuknak nem ez volt az oka - egész egyszerűen sokkal többet ettek. Az időzítés valószínűleg egyáltalán nem számít, a mennyiség azonban nagyon is.