Okosrádió

Meghallgatom Élő adás

Gének határozzák meg a placebo hatékonyságát

Okosrádió

Meghallgatom Élő adás
  • Legfrissebb hírek
  • Közlekedési hírek
  • Időjárásjelentés
  • Orvosmeteorológia
  • Sporthírek
  • Gazdasági hírek
Egy ember génjei meghatározzák, hogy mennyire hatnak rá a placebók.

Erre az amerikai Semel Institute for Neuroscience and Human Behavior kutatói jöttek rá.

Placebóról akkor beszélünk, ha a gyógyszer nem tartalmazza a feltételezett hatóanyagot, hanem helyette például cukrot vagy keményítőt. A placebók elsősorban új hatóanyagok tesztelésére valók: egyes embereknél csaknem ugyanolyan hatást érnek el, mint az igaziak, másoknál viszont nem.

Eddig nem lehetett tudni, hogy min alapszik ez a különbség. Úgy sejtették, hogy biológiai és pszichológiai tényezők játszanak közre - a genetikai okok most tovább színesítik a képet.

A placebók valószínűleg az agy jutalomközpontjára hatnak. Eközben úgynevezett monoaminokat (neurotranszmittereket: ingerületátvivő anyagokat) szabadítanak fel, főképpen dopamint és noradrenalint. Ezeket a kémiai hírvivőket gének ellenőrzik, ezért feltételezték a kutatók, hogy a genetikai különbségek befolyásolhatják a placebók hatását.

Andrew Leuchter és csapata 84, klinikai depresszióban (MDD) szenvedő ember vérét vizsgálta meg, mivel e betegekről ismert, hogy különösen erős náluk a placebohatás. Harmincketten orvosságot kaptak, ötvenketten placebót - írja a Der Standard osztrák újság internetes kiadása (www.derstandard.at) a Journal of Clinical Psychopharmacology című szaklapra hivatkozva.

A kutatók azokat a géneket, illetve a közöttük lévő különbségeket vizsgálták, amelyek két monoamin-enzim (COMT és MAO-A) termelését szabályozzák. A legmagasabb MAO-A-aktivitást mutató embereknél jóval csekélyebb volt a placebohatás, mint a többieknél. A COMT-enzim esetében pedig pont fordítva. "A klinikai depresszióban szenvedő, MAO-A- és COMT-genotípusú betegek a két enzim aktivitása nyomán biológiai előnnyel, illetve hátránnyal rendelkeznek a placebókra adott reakcióikat illetően" - mondta Leuchter.

Véleménye szerint a felismerés "nem szolgál egyedüli magyarázattal a placebohatásra, mivel több biológiai és pszichoszociális tényező is befolyásolja azt". A jövőben azonban figyelembe lehetne venni a genotípus hatását a klinikai kutatások megtervezésénél, hogy a gyógyszertesztek megbízhatóbbak legyenek.