Okosrádió

Meghallgatom Élő adás

Az éghajlatváltozás tíz vészjele

Okosrádió

Meghallgatom Élő adás
  • Legfrissebb hírek
  • Közlekedési hírek
  • Időjárásjelentés
  • Orvosmeteorológia
  • Sporthírek
  • Gazdasági hírek
Az általános klímaváltozás vészjelei egyre sokasodnak: máris létezik tíz olyan megfigyelhető jelenség, amelynek súlyosbodása várható a következő években.

Megkezdődött a 15 millió négyzetkilométert elborító JEGES-TENGERI JÉGPÁNCÉL OLVADÁSA, amely több állatfaj, így a jegesmedve kihalásával fenyeget. A nyílt víz több meleget nyel el, mint a jég, ami tovább gyorsítja a melegedést, az olvadást. Az amerikai partok mellett húzódó Északnyugati-átjáró és az orosz partok menti Északkeleti-átjáró - 2008-ban először - nyáron néhány hétre hajózhatóvá vált.

A GRÖNLANDI ÉS ANTARKTISZI GLECCSEREK OLVADÁSA tovább emeli az óceánok vízszintjét. A déli-sarki jégrétegnek eddig csak a földrész nyugati részén tapasztalt csökkenése mostanra a keleti partvidéket is elérte. A grönlandi gleccserek teljes elolvadása 7 méterrel, az antarktiszi jégrétegé pedig több mint 70 méterrel emelné a tengerek szintjét.

A MAGASHEGYSÉGEK GLECCSEREINEK OLVADÁSA - például a Himalájáé - számos térség (Észak-India, Kína) vízellátását fenyegeti. A forró égövben fekvő Andok gleccserei 30 év alatt felszínük 30-100 százalékát veszítették el, a Pireneusoké pedig 2050-ig teljesen eltűnhetnek. 2007-re a Kilimandzsárót 1912-ben borító jégréteg 85 százaléka tűnt el.

A TENGEREK SZINTJÉNEK EMELKEDÉSE gyorsabb, mint korábban várták. A szintemelkedés mértéke az évszázad végéig az egy métert is meghaladhatja - állítják klímaszakértők. Sok szigetországot, így például a Maldív-szigeteket elborítja majd az ár. Sűrűn lakott partvidéki régiók (Banglades, Vietnam és Hollandia) és számos nagyváros kerül veszélybe.

A Földön élő tengeri fajok egyharmadának otthont adó korallzátonyokat, amelyek félmilliárd embernek nyújtanak megélhetést, és védik a partokat a tengerártól, az ÓCEÁNOK ELSAVASODÁSA fenyegeti: már a víz PH-értékének kismértékű csökkenése is visszafogja a kagylók kalciumlekötését, így jóval törékenyebbé válnak.

A SZÉLSÕSÉGES IDÕJÁRÁSI JELENSÉGEK gyakoribbá váltak. Minden bizonnyal lesznek olyan évek és évtizedek, amelyekben sok kánikula és árvíz lesz az esős vidékeken, illetve aszály a sivatagos régiókban.

AZ ESÕERDÕK KIVÁGÁSA - mindenekelőtt az Amazonas vidékén - csökkenti az erdőségek szén-dioxid-lekötő képességét. Jelenleg az Amazonas vidékének erdői évente 66 milliárd tonna szén-dioxidot kötnek le, közel háromszorosát annak a mennyiségnek, amelyet a világban használt fosszilis üzemanyagok kibocsátanak.

Intenzívebbé válik a SIVATAGOSODÁS, főként a Száhel-övezetben és Kína északi részén. A Csád-tó felszíne például 40 év alatt egytizedére - 25 ezer négyzetkilométerről 2,5 ezer négyzetkilométerre - csökkent.

A TÕZEGLÁPOK ÉS NEDVES ÖVEZETEK KISZÁRADÁSA következtében máris 20 százalékkal nőtt e területek szén-dioxid-kibocsátása a Wetlands International nevű civil szervezet szerint. A legnagyobb kibocsátó országok ezen a területen Indonézia, Oroszország és India.

Végül megkezdődött az északi vidékek valaha állandóan fagyott talajának, valamint a tengerek fenekének METÁNKIBOCSÁTÁSA. A metán a széndioxidnál 25-ször erősebb üvegházhatású gáz.