Okosrádió

Meghallgatom Élő adás

A 2009-es év tudományos áttörései

Okosrádió

Meghallgatom Élő adás
  • Legfrissebb hírek
  • Közlekedési hírek
  • Időjárásjelentés
  • Orvosmeteorológia
  • Sporthírek
  • Gazdasági hírek
Az ember legősibb elődjéhez tartozó, 4,4 millió éves csontváz felfedezését választotta a 2009-es év legnagyobb tudományos áttörésének szokásos év végi értékelésében a Science magazin. Az Ardi néven ismertté vált leletet követi a tízes listán a víz felfedezése a Holdon, valamint az ultravékony szénatomlapok kísérleti elektronikus eszközökben való alkalmazása.

Az Ardipithecus ramidus 1,2 millió évvel idősebb, mint a leghíresebb Australopithecus-lelet, "Lucy", amelyre szintén Etiópiában bukkantak a hetvenes években. Lucy egy nőstény csontváza, amelynek alapján a tudósok feltételezték, hogy az emberi faj az Australopithecusokból fejlődött ki. Az Ardipithecus viszont az emberelődök egy még korábbi fázisát jelenti.

"(Ardi) megváltoztatja a korai emberi evolúcióról való gondolkodásunkat" - véli Bruce Alberts, a Science főszerkesztője.

A magazin által felállított tízes listán szerepelnek a NASA Fermi-teleszkópja által felfedezett korábban ismeretlen pulzárok is, köztük az egyik 4600 fényévnyire található.

Az asztrofizikusok további két felfedezéssel járultak hozzá az év tudományos áttöréseihez. Októberben a 2,3 tonnás Centaur egy puskagolyó sebességének kétszeresével csapódott be a Holdon található Cabeus-kráterbe, a felkavarodott por elemzése jelentős mennyiségű vízjeget mutatott ki.

A NASA űrhajósai szintén elismerést kaptak a tudományos folyóirattól, ugyanis a Hubble űrtávcső májusi javításával és egy új, infravörös kamera felszerelésével a teleszkóp korábban soha nem látott galaxisokról készített felvételeket.

Közben a földön a fizikusok az egypólusú mágnesek létezésére találtak bizonyítékot. A Stanfordi Egyetem kutatói pedig egy speciális röntgenlézer segítségével az emberi hajszálnál tízezerszer kisebb molekulák kémiai reakcióiról készítettek pillanatfelvételeket.