Okosrádió

Meghallgatom Élő adás

Istenkeresés élő adásban: fénysebességre kapcsolják a nagy hadronütköztetőt

Okosrádió

Meghallgatom Élő adás
  • Legfrissebb hírek
  • Közlekedési hírek
  • Időjárásjelentés
  • Orvosmeteorológia
  • Sporthírek
  • Gazdasági hírek
Kedd reggel 9-től a világhálón élő adásban nézhető az újabb világrekord: a tervek szerint a fénysebességnek megfelelő energiával fognak egymásnak ütközni a proton-nyalábok a világ legnagyobb részecskegyorsítójában. A kutatások legfőbb célja az \"isten-részecskének\" is nevezett Higgs-bozon keresése. A feltételezés szerint létezett egy olyan részecske, amely képes tömeget adni más részecskéknek, és ezzel lehetővé tette az univerzum létrejöttét.

Március 30. az egy hónapja újraindított nagy hadronütköztető kiemelt napja: a tervek szerint keddtől a fénysebességnek megfelelő energiával fognak egymásnak ütközni a proton-nyalábok a világ legnagyobb részecskegyorsítójában.

A hatalmas jelentőségű események videón láthatók az Európai Nukleáris Kutatási Szervezet (CERN) honlapján.

Nagy felfedezésekre akkor lehet számítani, ha képesek vagyunk összegyűjteni és azonosítani több milliárd eseményt, köztük azokat, amelyek során egy új anyag vagy új részecskék jönnek létre - mondta Guido Tonelli, a CERN szóvivője. A BBC honlapja arról is beszámol, hogy a szóvivő hozzátette: senki ne várjon azonnali eredményeket, hiszen több év munkára van szükség.

Az ősrobbanás modellezése

A CERN nagy hadronütköztetője (LHC) a világ eddigi legkomplexebb berendezése. A kutatási központ a 13,7 milliárd évvel ezelőtt, az ősrobbanás után röviddel uralkodó állapotokat hivatott újraalkotni.

Február végén, az LHC újraindításakor a CERN arról adott hírt, hogy a téli leállás után először alacsony energiájú protonnyalábokat indítottak mindkét irányba a 27 kilométeres alagútban, a magas energiájú ütközéseket március második felére tervezik.

Elszabaduló fekete lyukak?

A rekordkísérlet időpontját keddre tűzték ki. Mivel ekkora sebességgel az ember soha nem hozott még létre mesterségesen a Földön ilyen ütközéseket, többször szóba került az is, hogy nem lehetünk teljesen biztosak abban, mi fog történni. Egyes elemzők még a Naprendszer teljes megsemmisülésének rémképét is felvázolták, mivel a hatalmas energiájú ütközések szélsőséges esetben apró fekete lyukak létrejöttét is okozhatják, amelyek esetleg "elszabadulhatnak". A CERN sokszor kifejtette, hogy erre minimális az esély.

Az LHC Genf közelében, a francia-svájci határon található. A berendezés segítségével a fényhez közeli sebességre gyorsítanak fel protonnyalábokat, majd ütköztetnek egymással. Ennek során új elemi részecskék jönnek létre, általában igen rövid élettartammal, amelyek tanulmányozásával az anyag tulajdonságait és a világegyetem keletkezésének titkait remélik megfejteni a fizikusok.

Tizennégy hónapos szünet után tavaly november 20-án indították újra a berendezést, és a közel négyhetes üzemidő alatt egymilliónál több ütköztetést végeztek el. A protonnyalábokat rekordnak számító, 2,36 tetraelektrovoltos (1 TeV ezermilliárd elektronvolt) energiaszinten ütköztették; ez lehetővé tette a kutatóknak az adatgyűjtést, majd a berendezést tervszerű karbantartásra állították le.

Az eddigi legmagasabb energiaszint

A téli leállást arra használták fel, hogy kisebb javításokkal, ellenőrzésekkel és fejlesztésekkel felkészítsék a nagy hadronütköztetőt a magasabb energiaszinten való működésre. A márciusi "bemelegítés" után, a következő 18-24 hónapban 7 TeV összenergiával (mindkét irányból 3,5-3,5 TeV-vel) tervezik ütköztetni a protonnyalábokat, hogy az ősrobbanás utáni állapothoz közeli feltételeket hozzanak részre.

Az eredetileg tervezett 14 TeV energiaszint eléréséhez újabb hosszabb technikai leállás lesz szükséges valamikor 2011 második felében. Addig a most elérni szándékozott 7 TeV energiaszinten fog üzemelni az LHC.

A kutatók az univerzum 96 százalékát kitöltő sötét anyag és sötét energia természetét szeretnék megismerni, ám a legfőbb céljuk az úgynevezett Higgs-bozon megtalálása, amelyet gyakran "isten-részecskének" is neveznek. Peter Higgs brit fizikus 1964-ben jósolta meg egy olyan részecske létét, amely képes tömeget adni más részecskéknek, és feltételezése szerint végső soron lehetővé tette az univerzum létrejöttét.

Az első protonnyalábokat 2008. szeptember 10-én vezették körbe a húszéves munkával, 3,9 milliárd eurós (1055,5 milliárd forintos) költséggel megépült létesítményben. Kilenc nappal később rövidzárlat keletkezett, és elszivárgott 1 tonnányi a hűtőrendszerben lévő héliumból, amellyel biztosítják az LHC működéséhez szükséges 1,9 kelvines (mínusz 271 Celsius fokos) hőmérsékletet. A nagy hadronütköztetőt ezért le kellett állítani.