Okosrádió

Meghallgatom Élő adás

Így találták meg az idegen világok lakói által kibocsátott rádiójeleket

Okosrádió

Meghallgatom Élő adás
  • Legfrissebb hírek
  • Közlekedési hírek
  • Időjárásjelentés
  • Orvosmeteorológia
  • Sporthírek
  • Gazdasági hírek
Ötven évvel ezelőtt kezdődtek meg a Földön kívüli intelligencia megtalálására irányuló tudományos kutatások. Az eltelt fél évszázad eredményeiről közöl cikket a Magyar Csillagászati Egyesület hírportálja. Az írás megállapítja, hogy bár az öt évtized alatt \"hatalmas mennyiségű új ismerettel gazdagodtunk a földi élet kialakulásával és fejlődésével kapcsolatban, de eddig nem sikerült élet nyomára bukkanni sem saját bolygórendszerünkben, sem az űr távolabbi messzeségeiben.\" Vajon egyedül vagyunk-e az Univerzumban? A kérdés a megválaszolása még 50 év intenzív kutatásai után is várat magára. Almár Iván az InfoRádiónak arról beszélt, hogy az emberiség \"nem akar nagyon kiabálni\", nem akar különösebben üzeneteket küldeni, inkább csendben hallgatózik.

Az idegen világok lakói által kibocsátott rádiójelek utáni kutatás áprilisban ünnepli ötvenedik születésnapját - emlékeztet a Magyar Csillagászati Egyesület hírportálja. Az évforduló kapcsán megjelentetett írás megállapítja, hogy "az 1960-ban Frank Drake és kutatócsoportja által elvégzett első megfigyelések óta eltelt fél évszázad alatt létezett programok keretében több ezer csillag környezetét vizsgálták meg a kutatók, és sikerült több száz, idegen nap körül keringő bolygót is felfedezni. Hatalmas mennyiségű új ismerettel gazdagodtunk a földi élet kialakulásával és fejlődésével kapcsolatban, kutattuk az alacsony rendű élet számára elviselhető feltételeket jelentő égitesteket saját Naprendszerünkben, de eleddig nem sikerült élet nyomára bukkanni sem saját bolygórendszerünkben, sem az űr távolabbi messzeségeiben."

A szerző felteszi a kérdést: léteznek-e bárhol is eddig felfedezetlen idegenek? Vagy ahogyan Enrico Fermi híres fizikus tartott tőle, egyedül lennénk a Mindenségben? A kerek évforduló remek alkalom az eddigi eredmények számbavételére, a használt módszerek áttekintésére, illetve a siker esélyének megbecslésére.

Az emberiség egyik legősibb kérdése

A SETI (Search for Extra-Terrestrial Intelligence, Földön kívüli intelligencia utáni kutatás) nem más, mint a válasz keresése az emberiség egyik legősibb kérdésére: egyedül vagyunk-e a Világmindenségben? A kérdés talán nem tűnik tudományos kérdésnek, pedig mégis egyike a legalapvetőbbeknek. Lényegében tudományos hipotézisként feltesszük, hogy létezik Földön kívüli élet, a SETI segítségével pedig igazolni próbáljuk feltevésünket - olvasható a cikkben.

Természetesen a SETI programok nem képesek megcáfolni hipotézisünket teljes bizonyossággal. Valójában mindössze annyit tehetünk, hogy kitartóan folytatjuk a kutatást, míg célt nem érünk. Sajnos a világűr roppant méretei miatt megeshet, hogy a végtelenségig kutathatunk a válasz leghalványabb nyoma nélkül. Így a SETI-programok mellett más módszerek bevonására is szükség van, amelyek kidolgozásában a csillagászat, a fizika, a kémia és a biológia szakembereinek közreműködése szükséges. A Földön kívüli intelligencia keresése a végső cél

Ezekkel a kiterjedt kutatásokkal van reményünk megérteni, hogyan jelent meg és fejlődött ki az élet, különösképpen az intelligencia saját planétánkon, ami segíthet megérteni, hogy más égitesteken is végbemehettek-e hasonló folyamatok. A Földön kívüli intelligencia keresése nem csak kutatók szűk körének elvont tudományos problémája, de bizonyos értelemben a végső cél az Univerzum természetének megértésében.

Az írás megemlíti, hogy a fontos kérdések megválaszolásához segítséget adhatnak a napjainkban az exobolygók után kutató programok, mint például a NASA által üzemeltetett Kepler, az ESA által megvalósított CoRoT, illetve számtalan földfelszíni projekt, például a HARPS vagy éppen a magyar HATNet.

Várakozásaink szerint alig néhány éven belül például a Kepler eredményeiből következtethetünk majd a bolygók között a Földhöz hasonló planéták arányára.

Az Univerzum előkészült az intelligens élet számára?

Egyes értelmezések szerint úgy tűnik, az egész Univerzum mintha előkészült volna az intelligens élet számára - írja a szerző. Ha például a gravitációs kölcsönhatás csak kissé volna erősebb, mint a ma megfigyelhető, a Világegyetem nem sokkal születése után önmagába zuhant volna vissza. Ha ellenben a titokzatos sötét energia lenne hajszállal erősebb, az Univerzum egyre gyorsuló tágulása teljesen széttépte volna a világot, melyben nem jelenhettek volna meg galaxisok, csillagok. Ha az elektron vagy a proton töltése vagy tömege, a fény sebessége, vagy az atommagokat összetartó magerők csak kissé térnének el jelenleg megfigyelhető értékeiktől, úgy nem jöhetnének létre csillagok, nem indulhatna meg belsejükben a nehezebb kémiai elemek létrejötte, így az élet teljességgel lehetetlen lenne.

Az életet hordozó és a teljességgel halott Univerzum között roppant keskeny a határ. Ezt felismerve még fontosabb megértenünk, hogyan fejlődhetett az élet a Földön, esetleg más bolygókon is, alapvető célunk annak megértése, miért is alkalmas a világ az élet hordozására.

Örömmel találkoznánk természetesen már kifejlődött idegen életformákkal, próbálnánk megérteni gondolkodásmódjukat, világról alkotott képüket, összehasonlítanánk életformájukat sajátunkkal. Filozófiai szemszögből nézve megnyugvást jelenthetne a tudat, hogy nem vagyunk egyedül. Megerősítést nyerne azon fizikusok és elméleti szakemberek elképzelése, akik szerint az élet nem csupán egy roppant szerencsés, de ritka véletlen eredménye, hanem esetleg az egész Univerzum célja az élet számára megfelelő feltételek biztosítása.

Hatalmas felelősség

A kör bezárul: az élet születésének megértéséhez, elterjedtségének vizsgálatához az Univerzum alapvető jellemzőit kell megértenünk, ugyanakkor a Világegyetem teljes megértéséhez az élet kutatása is alapvetően fontos.

Ha mégsem lelünk idegen életre, ha valóban egyedül vagyunk ebben az elképzelhetetlen méretű világban, akkor felelősségünk hatalmas. A csillagok tengere között az értelem egyetlen szikrájaként az egész Univerzumot örököljük, és az egyetlen lehetőséget jelentjük a világ titkainak megfejtésére - állapítja meg az írás.