Okosrádió

Meghallgatom Élő adás

Vészhelyzet a Vezúvnál: szigorították a vulkán körüli evakuálási tervet

Okosrádió

Meghallgatom Élő adás
  • Legfrissebb hírek
  • Közlekedési hírek
  • Időjárásjelentés
  • Orvosmeteorológia
  • Sporthírek
  • Gazdasági hírek
A Vezúv utolsó kitörése 1944-ben volt; nem lehet tudni, mikor aktivizálódik újra a közismert olaszországi vulkán. A kutatók attól óvnak, hogy esetleg csak egy-két nappal lehet előre jelezni egy újabb kitörést. A tudósok régóta szorgalmazták, hogy a hatóságok szigorítsák az érvényben lévő evakuálási tervet. Úgy tűnik, eredményesen, ugyanis a napokban bejelentették, hogy módosítják a vörös zóna határát.

A Vezúvról talán mindenkinek a híres robbanásos kitörés jut eszébe, amely 79-ben elpusztította Pompeii-t. Fontos megemlíteni azonban, hogy legalább 8 ekkora (pliniusi), vagy közel ekkora (subpliniusi) kitörés történt a Mt. Somma-Vezúv vulkáni komplexum működése során, a legutolsó 1631-ben - olvasható a Tűzhányó blogon.

A tűzhányó működése ciklikus. Három nagy mega-ciklust lehet elkülöníteni, valamennyi egy-egy nagy erejű (pliniusi) kitöréssel kezdődött, majd a kitörési típus változott; kevésbé robbanásos (stromboli típusú) kitörések, vagy lávafolyások jellemezték ezt az időszakot. Valamennyi ciklust akár évszázadokig is tartó szünet követett. Egy-egy megacikluson belül számos kisebb ciklus van, amelyek szintén egy-egy pliniusi vagy subpliniusi kitöréssel kezdődtek.

A Vezúv utolsó kitörése 1944-ben volt. Azt azonban nem lehet tudni, hogy ez a kitörés az utolsó mega-ciklust zárja le, amely 79-ben kezdődött, vagy csak az azon belüli kisebb ciklust, amely 1631-ben vette kezdetét. Az első esetben egy jóval hosszabb szünetre lehet számítani (akár évszázadok), míg a második esetben egy rövidebb időszakra.

Abban valamennyi kutató egyet ért, hogy a Vezúv egy aktív tűzhányó, vagyis bármikor kitörhet, ezért fontos állandó megfigyelés alatt tartani. Továbbá, mivel egy esetleges kitörése akár egy millió embert érinthet, szükséges egy ésszerű evakuálási terv is.

A jelenleg érvényben lévő tervet a Polgári Védelem (DPC - Dipartimento della Protezione Cicvile) 1995-ben adta ki. A terv az 1631-es kitörés rekonstrukciója alapján készült. A tervben 3 zónát különítenek el. A zónák azonban aszimmetrikusak, a határuk az érintett települések határát követi, figyelmen kívül hagyva bármilyen tudományos megfontolást.

A terv kiadása óta tilos építkezni a vörös zónában, azonban a vörös zóna határa a tűzhányó nyugati oldalán 7,5 km-re esik a krátertől (Nápolyt teljes egészében kihagyva), így dél-Olaszország legnagyobb állami kórháza (Ospedale del Mare) még éppen e zónán kívül épül.

A terv másik nagy problémája, hogy feltételezi, hogy a kitörést akár hetekkel előre lehet majd jelezni, amely bőven elegendő idő a veszélyeztetett területek kiürítésére. A Nápolyi Federico II Egyetem kutatói azonban azon a véleményen vannak, hogy egy heves robbanásos kitörés szinte előjelek nélkül is bekövetkezhet, tehát elképzelhető, hogy csak napokkal előbb tudják megjósolni.

A kutatók a terv kiadása óta elszántan küzdenek a módosításért. Úgy tűnik, hogy eredményesen, ugyanis a napokban a DPC bejelentette, hogy módosítja a vörös zóna határát, figyelembe véve a kutatók javaslatait. A Nápolyi Federico II Egyetem kutatói által írt cikkben azonban újabb problémát vetnek fel, ugyanis a terv módosításával az épülő korház a vörös zónán belülre kerül, tehát hogyan győzhetők meg a magánemberek, hogy az említett zónában veszélyes építkezni.

A végső megoldás tehát még mesze van, de ez mindenképpen egy fontos lépés, hogy a DPC hajlandó változtatni az álláspontján.