Okosrádió

Meghallgatom Élő adás

Készülődik a következő hatalmas vulkánkitörés Izlandon

Okosrádió

Meghallgatom Élő adás
  • Legfrissebb hírek
  • Közlekedési hírek
  • Időjárásjelentés
  • Orvosmeteorológia
  • Sporthírek
  • Gazdasági hírek
Az Eyjafjallajökull kitörésével kapcsolatos konferencia tanulságait összegzi a Tűzhányó blog. A konferencia a vulkáni működés és a légiközlekedés kölcsönhatását elemezte. A vulkanológusok között egyetértés alakult ki, hogy egy hasonló, esetleg ennél jóval nagyobb vulkánkitörés valószínűsége Izlandon az elkövetkezendő években meglehetősen nagy.

Az Eyjafjallajökull 2010 tavaszán káoszba sodorta Európa technológiailag fejlett társadalmát, mivel több napra megbénította a kontinens feletti légiközlekedést. 2010. október 27-én az izlandi szakemberek hivatalosan is lezártnak minősítették a vulkáni kitörést, így eljött a tanulságok levonásának, a tapasztalatok összegzésének ideje - írja Harangi Szabolcs a Tűzhányó blogon.

Készülődés 1994 óta

A vulkáni működés okáról a Nature legutóbbi száma is közöl egy tanulmányt, amelyben az izlandi kutatók színe-java összesíti az eredményeket. Ebben elsősorban azt mutatják be, hogy miképpen jelzik a GPS és műhold radar adatok, azaz a felszínmagasság változásai a mélyben történő eseményeket. Az Eyjafjallajökull alatt 1994 óta észlelték a magma felnyomulásokat, azaz a 2010. tavaszi kitörés egy hosszú feltöltési időszak "megkoronázása" volt - ismerteti a blog a kutatási eredményeket.

Bár a hosszú előkészülési szakasz jelezte a vulkán nyugtalanságát és esetleges aktivizálódását, a kitörést közvetlenül megelőző és azt követő GPS adatok azonban eltértek a várttól. A rendelkezésre álló adatokból az izlandi kutatók azt a következtetést vonták le, hogy az 1994 óta tartó magma felnyomulások vízszintesen kiterjedt magmás testeket (teléreket) hoztak létre 4 és 6 km közötti mélységben. A 2010. áprilisában felnyomuló bazaltos magma ezeket a többé-kevésbé kristályosodott anyagokat mobilizálta és ez a keverék anyag robbant ki olykor 8-10 kilométer magas kitörési felhőt hozva létre. Ezek a tapasztalatok fontosak lehetnek más, hasonló tulajdonságú vulkánok jövőbeli tevékenységének előrejelzésében - véli Harangi Szabolcs.

Mikor jön a következő?

A másik hír az Eyjafjallajökull kitöréséhez kapcsolódóan egy szeptemberi keflaviki konferencia tanulságainak összegzése. A konferencia a vulkáni működés és a légiközlekedés kölcsönhatását elemezte. Fontos, hogy a repülésügyi szakemberek kezdeményezték a megbeszélést és jó tudni, hogy tartalmas párbeszéd alakult ki köztük és a vulkanológusok között.

A vulkanológusok között egyetértés alakult ki, hogy egy hasonló, esetleg ennél jóval nagyobb, vulkánkitörés valószínűsége Izlandon az elkövetkezendő években meglehetősen nagy - írja a Tűzhányó blog. A tűzhányók közül a Katlát tartják ebből a szempontból a legveszélyesebbnek. Kiemelkedően fontos a felkészülés egy ilyen eseményre, különösen a vulkáni hamufelhő terjedésének modellezésére. Ugyancsak fontos, hogy felkészüljenek a polgári szervezetek, mint például repülésügyi, egészségügyi szervezetek, hogy ne érje váratlanul őket egy újabb vulkáni kitörés.

Csoda, hogy nem történt katasztrófa

Tisztában kell lenni például, hogy a repülésre milyen koncentrációjú hamufelhő jelent veszélyt, hogyan lehet ezt a koncentrációt pontosan követni - fogalmazza meg Harangi Szabolcs. Az ELTE tanszékvezetője szerint találkozó egyik legizgalmasabb pontja az volt, amikor Eric Moody kapitány kapott szót. Õ vezette azt a B747-es repülőgépet, amelyik 1982. június 24-én bekerült a jávai Galunggung vulkán kitörési felhőjébe. A repülőgép négy hajtóműje leállt és csak a csodával határos módon sikerült újraindítani a gépet.