Okosrádió

Meghallgatom Élő adás

A korai ember nem volt magányos

Okosrádió

Meghallgatom Élő adás
  • Legfrissebb hírek
  • Közlekedési hírek
  • Időjárásjelentés
  • Orvosmeteorológia
  • Sporthírek
  • Gazdasági hírek
A modern ember közvetlen őse nem volt magányos, a legújabb leletek fényében a Homo nemzetség legalább két másik fajával élhetett "társbérletben" Afrikában - hangsúlyozzák kenyai és német tudósok tanulmányukban, amely a Nature legújabb számában látott napvilágot.

A Homo erectus (felegyenesedett ember), azaz a modern ember őse, valamint a Homo habilis (ügyes ember) nagy valószínűséggel a Homo nemzetség egy még régebbi képviselőjének, a Homo rudolfensis-nek a kortársa volt a 2 millió és 1,7 millió évvel ezelőtti időszakban.

A viszonylag lapos arcú Homo rudolfensis maradványait 1972-ben tárták fel először, amikor egyetlen nagyméretű koponya került napvilágra Kenyában, a KNM-ER 1470 (1470) körülbelül 2 millió évvel ezelőtt élt.

Azóta több koponyaleletet is a Homo rudolfensishez soroltak, ám egyetlen esetben sem került elő egyszerre az arckoponya és az alsó állkapocs. Ez gondot jelent a paleoantropológiában, ahol az arckoponya és az alsó állkapocs együttese ugyanúgy azonosítóként szolgál, mint az ujjlenyomatok a bűnüldözésben. Komplett koponya hiányában viszont lehetetlen volt eldönteni a negyvenéves tudományos vitát, hogy a Homo rudolfensis az emberi nem különálló faja-e, esetleg a kortárs Homo erectushoz vagy Homo habilishez tartozik.

2007-ben a szerencse végül a kutatók mellé szegődött, akik három év leforgása alatt fogakat, arckoponya- és alsóállkapocs-töredékeket tártak fel Kenya északi részén, a Turkana-tó környékén.

"Három olyan fosszíliát találtunk, amelyek ugyanahhoz a fajhoz tartoztak, mint a KNM-ER 1470" - hangsúlyozta Meave Leakey kenyai kutató, aki az 1470-es egyedet férjével, Richard Leakeyvel fedezte fel.

Előkerült két alsó állkapocs, valamint egy fiatal egyed arckoponyájának alsó része. Az új töredékek két olyan egyedé voltak, amelyek emlékeztetnek az 1470-es jelűre, 1,78 millió és 1,95 millió évvel ezelőtt éltek, és maradványaik alig 10 kilométerre kerültek elő az 1972-es lelőhelytől.

Míg a KNM-ER 1470-es leletnek hiányoztak a fogai és az alsó állkapcsa, az újabban feltárt kis koponya esetében igen jó állapotban maradt fenn a fogazat. Az új fosszíliák alapján CT segítségével rekonstruálhatták az alsó állkapcsot, amely "passzolt" az 1470 felső állkapcsához.

"A leletek alapján statisztikailag jelentősen növekedett a valószínűsége annak, hogy a Homo nem három különálló fajáról van szó" - hangsúlyozta Fred Spoor, a Max Planck Evolúciós Antropológiai Intézet professzora, a tanulmány társszerzője.

A három egyed útja valószínűleg sohasem keresztezte egymást, különbözött az étrendjük is.

Független szakértők szerint a leletek rávilágítanak arra, milyen összetett az emberiség hatmillió éves családfája, ugyanakkor óvatosságra intenek a fosszíliák értékelésével kapcsolatban.