Okosrádió

Meghallgatom Élő adás

Az emberiség történetének újabb darabját keresik

Okosrádió

Meghallgatom Élő adás
  • Legfrissebb hírek
  • Közlekedési hírek
  • Időjárásjelentés
  • Orvosmeteorológia
  • Sporthírek
  • Gazdasági hírek
Kőműveslapátokkal és ecsetekkel felszerelkezve több tucatnyi régész vizsgálja át az észak-spanyolországi Atapuerca barlangjainak barna talaját, abban a reményben, hogy az aprólékos munkával egy napon az emberiség történelmének egy újabb lapját sikerül feltárni.

A Gran Dolina-i lelőhelyen alulról felfelé hullámzanak a sötétebb-világosabb márványos rétegek, valamennyi az emberiség történelmének egy-egy szeletéről tanúskodik. "Az alsó réteg egymillió éves, a felső pedig 200 ezer, azaz a kettő között 800 ezer évnyi különbség van. Ez egyedülálló helyszín" - magyarázta José María Bermúdez de Castro, az ásatások három igazgatójának egyike.

"Ha ehhez még hozzávesszük az Atapuerca-hegységben lévő leleteket, a kutatások másfél millió évet ölelnek át, az első ember Európába érkezésétől napjainkig, csak néhány kisebb időablak marad ki" - tette hozzá.

A Burgos közelében található Elefánt-szakadékban (Sima del elefante) 2007-ben egy 1,2 millió éves emberi állkapcsot és fogakat találtak: ez hatalmas felfedezésnek számított, mert ezt tekintik a legöregebb "európai" maradványainak.

Ezt követik a 850-950 ezer éve élt Homo antecessor koponyái, csontjai és fogai. A következő réteg pedig a heidelbergi emberé, 400-450 ezer évvel ezelőttről, amelyet a Csontok szakadékában (Sima de los Huesos) találtak, ahonnan a világon a legtöbb emberi maradvány származik - mondta Juan Luis Arsuaga, az Atapuerca-projekt másik igazgatója.

A kutatók, akik 1978 óta végeznek ásatásokat ezen a kivételes helyen - amely 2000 óta szerepel az UNESCO világörökség listáján - rekonstruálták a korábbi lakók életfeltételeit is.

A Homo antecessor idején Atapuercában vadászok éltek, akik aligha lehettek többen 30-35-nél egy 10-20 kilométer átmérőjű területen - mondta el José María Bermúdez de Castro.

"Időnként bejártak a barlangokba is, de a szabadban éltek. Feltehetően nálunk jobban alkalmazkodtak a hideghez, a hőséghez, vastagabb zsírréteg lehetett a bőrük alatt és szőrösebbek lehettek." A maradványokból az is kiderült, hogy területük védelme érdekében akár a kannibalizmustól sem tartózkodtak. "Atapuerca kivételes hely volt, közel volt a víz, a növényzet, sok állat volt itt, amelyekből táplálkozhattak. Ha egy másik törzs emberei érkeztek, megölték és megették őket" - hangsúlyozta José María Bermúdez de Castro.

A Grand Dolina felső részében július végén fejeződik be az ásatási évad. Az év többi részében az eddig napvilágra került több ezer töredéket elemzik, amelyek közül legjelentősebbek a burgosi Emberi Fejlődés Múzeumában láthatók.

Kissé távolabb, a Cueva Mayor barlangban egy másik régészcsoport a jóval fiatalabb, mindössze 5000 éves Homo Sapienshez tartozó és feltehetően temetési rítusokkal kapcsolatos maradványokat tár fel.

A barlang felső rétegeiben még középkori romokra is bukkantak. "Ez hihetetlen, olyan az egész, mint egy történelemkönyv sok-sok lappal" - magyarázta José Miguel Carretero burgosi egyetemi tanár.