Okosrádió

Meghallgatom Élő adás

Van remény arra, hogy az ISON üstökös egy kis része túlélte a Nap közelségét

Okosrádió

Meghallgatom Élő adás
  • Legfrissebb hírek
  • Közlekedési hírek
  • Időjárásjelentés
  • Orvosmeteorológia
  • Sporthírek
  • Gazdasági hírek
Van még egy kevés remény arra, hogy az ISON üstökös kis töredéke túlélte a Nap közelségét - vélik a felvételeket elemezve európai és amerikai csillagászok.

Eleinte úgy tűnt, hogy az üstökös darabjaira hullott a Nap izzó felszíne felé közeledve, ám az új felvételeken felbukkant egy fénycsík, amely távolodik a Naptól.
Alan Fitzsimmon, a belfasti Queens Egyetem bolygó- és üstökösszakértő csillagásza szerint egyértelműen úgy tűnik, hogy a felvételeken van egy objektum, amely anyagot bocsát ki magából.

Az Európai Űrügynökség (ESA) csütörtök éjjel a Twitteren bejelentette az ISON üstökös szétesését, ám pénteken már azt közölte, hogy az égitest "további meglepetéseket tartogat".

Az ISON üstököst, mely a Naprendszer külső tartományában lévő üstököszónából, az úgynevezett Oort-felhő vidékéről érkezett, egy orosz távcső fedezte fel 2012 szeptemberében. Megfigyelése az évszázad csillagászati eseményének ígérkezett. Az égitestnek teliholdként kellett volna ragyognia az égbolton, ez azonban nem történt meg.

Alex Young, az amerikai űrkutatási hivatal, a NASA napfizikusa szerint az üstökösnek csütörtökön a greenwichi középidő (GMT) szerint 17 órakor kellett volna feltűnnie a NASA Napdinamikai Obszervatóriuma (Solar Dynamics Observatory) felvételein, ám még négy órával később "sem volt semmiféle jele".
Más űreszközök fotóin felbukkant egy fénycsík, amely a Napot elhagyva folytatta útját, Young azonban úgy vélte, valószínűleg egy porcsóva halad tovább az üstökös röppályáján.

Pénteken azonban ahelyett, hogy fakult volna, a csóva erősebben fénylett. Karl Battams, az amerikai haditengerészet kutatója blogján ezt úgy értelmezte, hogy "legalább az ISON egy kis töredéke egyben maradt". Hozzáfűzte azonban, még ha van is az égitestnek szilárd magja, lehet, hogy nem sokáig marad fenn.
A Naphoz legközelebbi pontján - apszispontján - az üstökös másodpercenként 350 kilométeres sebességgel száguldott a csillag légkörében. Ekkor 2760 Celsius-fokos lehetett a felszíni hőmérséklete, ami elég forró ahhoz, hogy elpárologjon a belsejében lévő jég, valamint a por és a kőzet is.

A tudósok számoltak azzal, hogy az üstökös darabjaira hullik vagy teljesen elpárolog, mint ahogy annak esélye is megvolt, hogy felragyog.