Okosrádió

Meghallgatom Élő adás

A legősibb szív- és érrendszert fedezték fel egy 520 millió éves kövületen

Okosrádió

Meghallgatom Élő adás
  • Legfrissebb hírek
  • Közlekedési hírek
  • Időjárásjelentés
  • Orvosmeteorológia
  • Sporthírek
  • Gazdasági hírek
A legősibb szív- és érrendszert fedezték fel egy 520 millió éves, rákszerű lény kövületében brit kutatók Kínában.

A Fuxianhua protensa nevű állat primitív ízeltlábú volt, kövülete a Kína délnyugati részén fekvő Jünnan tartományban került elő, és az úgynevezett kambriumi robbanás földtani időszakából származik. Az időszakot azért nevezték el így, mert a leletek szerint több mint félmilliárd évvel ezelőtt hirtelen tömegesen jelentek meg a Földön a ma élő állatok ősei.

"Kivételesen ritka és szokatlan, hogy egy ennyire érzékeny szervrendszer ilyen részletességgel fennmaradjon a világ egyik legrégibb kövületében" - mondta Xiaoya Ma, a londoni Természettudományi Múzeum paleontológusa, a Nature Communications című szaklapban megjelent tanulmány vezető szerzője.

Az élőlények testének lágy részei haláluk után lebomlanak, tehát a kövületek általában a kemény részek: a csontok, fogak, külső páncélok maradványai. Igen kivételes esetekben azonban szöveteket és szervrendszereket is megőrizhetnek a fosszíliák - írták a kutatók.

A Fuxianhua protensa kövületében a test közepén csőszerű szív és a belőle kiinduló erek gazdag és bonyolult rendszere látszik, a véredények az állat szeméhez, csápjaihoz, agyához és végtagjaihoz vezetnek. Érrendszere a legtöbb állatnak van, ám amelyeknek nincs valódi testürege - például a medúzának és a laposféregnek -, azoknak vérereik sincsenek.

A kövület új fényt vet az állati szervezet evolúciójára, mivel azt mutatja, hogy már a legkorábbi élőlények némelyikének is igen összetett szervrendszere volt, különös tekintettel a fej bonyolult erezettségére.

"Ez azt jelentheti, hogy jó sok oxigénre volt szüksége az állat agyának a teljesítményhez" - magyarázta Nicholas Strausfeld neurológus, a tanulmány másik szerzője.

A Fuxianhua protensa körülbelül 11 centiméteres, külső páncéllal borított testű állat volt, sok pár lábbal és a mai rákokéhoz hasonló fejpáncéllal. Antennapárjain ültek a szemek, amelyeket forgatva különböző irányokban is látott egyszerre - írták a kutatók.

Tengerek sekély vizében élt, valószínű, hogy úszott és járt is a tengerfenéken. Nem tudni, aktív ragadozó volt-e vagy dögevő.