Okosrádió

Meghallgatom Élő adás

"Káprázat volt" a tavalyi év egyik legnagyobb tudományos felfedezése

Okosrádió

Meghallgatom Élő adás
  • Legfrissebb hírek
  • Közlekedési hírek
  • Időjárásjelentés
  • Orvosmeteorológia
  • Sporthírek
  • Gazdasági hírek
"Káprázat volt", "kimúlt" a tavalyi év egyik legnagyobb tudományos felfedezése - így jellemezték a hét elején tudományos és közéleti magazinok, köztük a The Economist amerikai tudósok arról szóló tájékoztatását, hogy téves volt az ősrobbanás első rezgéseinek tartott gravitációs hullámok nyomainak észleléséről szóló bejelentésük.

A kutatók a múlt hét végén közölték, hogy újabb megfigyeléseik nem támasztják alá a tavaly márciusi - szenzációszámba menő - közlést. "Visszavonjuk állításunkat" - mondta Brian Keating, a Kaliforniai Műszaki Egyetem (Caltech) munkatársa, aki csalódottságának adott hangot. "Olyan, mint amikor kiderül, hogy a Mikulás nem létezik" - fogalmazott, hangsúlyozva ugyanakkor, hogy fontos tudni az igazságot.

A Caltech, a Harvard-Smithonian Asztrofizikai Központ, a Stanford és a Minnesotai Egyetem, valamint a NASA bolygókutató központjának kutatói tavaly márciusban jelentették be, hogy elsőként közvetlen bizonyítékot találtak a világegyetem tágulására az ősrobbanás utáni pillanatokban. A szakemberek azt közölték, hogy a kozmikus mikrohullámú háttérsugárzást teleszkóppal - mégpedig a Déli-sarkon lévő BICEP2 (Background Imaging of Cosmic Extragalactic Polarization) teleszkóppal - kutatva észlelték az ősrobbanás első rezgéseinek tartott gravitációs hullámok nyomait.

Mostanra azonban a BICEP2-vel és az Európai Űrügynökség Planck-űrszondájával végzett újabb elemzések révén egyértelművé vált: nem biztos, hogy az ősrobbanás utáni világegyetem a BICEP2 által megfigyelt jel forrása - ahogy ezt már több tudós is felvetette a bejelentést követően.

A jel észlelése az egyik legfontosabb célkitűzése napjaink kozmológiájának, és Brian Keating közölte, hogy folytatják a korai univerzumból származó szignál keresését.

A gravitációs hullámok létezését majd' száz évvel ezelőtt Albert Einstein relativitáselméletében már megjósolta, ám közvetlenül kimutatni azóta sem sikerült senkinek. Nyomainak teleszkóp általi felfedezése segítette volna a tudósokat abban, hogy megértsék az univerzum keletkezését, és azt, hogyan tágult a világegyetem galaxisok, csillagok, nebulák, majdnem üres hatalmas terek óriási halmazává.

Albert Einstein relativitáselmélete szerint az ősrobbanás feltételezhetően gravitációs hullámok háttérsugárzását is létrehozta, olyan hullámokét, amelyek a téridő finom torzulásaiként ma is kitöltik a világűrt, és információt hordoznak az univerzum ősrobbanást követő legkorábbi állapotáról. Tudósok évtizedek óta keresik ezeket a gravitációs hullámokat, mivel két elméletnek is fontos hiányzó bizonyítékai - Einstein 1916-ban közzétett általános relativitáselméletének és a világegyetem tágulásáról Alan Guth amerikai fizikus által 1979-ben közzétett elméletnek.

Utóbbi szerint a világegyetem keletkezését 13,8 milliárd évvel ezelőtt elindító ősrobbanás - Big Bang - után a másodperc tíz a mínusz harminckettediken része alatt a világűr eredeti méretéről sokszorosára - egy atom méretéhez képest egy focilabdáéra - tágult.

A BICEP a földről figyeli az égboltot, méri és elemzi a kozmikus mikrohullámú háttérsugárzást, egy nagyon gyenge sugárzást, amely keresztülhatol a világegyetemen. Ezt a sugárzást a New Jerseyben lévő Bell Labs csillagászai fedezték fel 1964-ben, és a mai napig ez a felfedezés a legjobb bizonyíték arra, hogy a világegyetem egy hatalmas forró robbanással kezdődött.

A háttérsugárzás nem egyenletes, a fényhez hasonlóan polarizált, ami az elektronok és atomok világűrbeli kölcsönhatásának eredménye. Számítógépes modellekkel megjósoltak egy fodrozódó mintát a háttérsugárzásban, amely a várakozások szerint megfelelne az világegyetem tágulásának az ősrobbanás után. Az amerikai asztrofizikusok tavaly még úgy vélték, nemcsak megtalálták ezt a mintát, hanem felfedezték, hogy a vártnál sokkal erősebb.