Okosrádió

Meghallgatom Élő adás

Drámai változások mentek végbe a Föld éghajlatában

Okosrádió

Meghallgatom Élő adás
  • Legfrissebb hírek
  • Közlekedési hírek
  • Időjárásjelentés
  • Orvosmeteorológia
  • Sporthírek
  • Gazdasági hírek
Szélsőségesebb és forróbb lett a Föld éghajlata az 1997-ben megkötött kiotói klímaegyezmény óta, amelyet a világ vezetői most Párizsban, az ENSZ 21. klímakonferenciáján igyekeznek megmenteni.

A megállapodás megkötése óta eltelt 18 évben drámai változások mentek végbe a Föld éghajlatában. Andrew Shepherd, a Leedsi Egyetem kutatója műholdfelvételeken alapuló kutatásai szerint Grönland és a Nyugat-Antarktisz jégtakarójából 5,5 trillió tonna olvadt el, míg a svájci Gleccserfigyelő Világszolgálat munkatársa, Samuel Nussbaumer szerint a gleccserek vastagsága világszerte átlagosan 12 métert csökkent 1997 óta.

A felszíni hőmérséklet ötéves, globális, január és október közötti átlaga az 1993-tól és 1997-ig mért értékhez képest 2011 és 2015 között csaknem 0,36 Celsius-fokkal nőtt az amerikai Nemzeti Oceanográfiai és Légköri Hivatal (NOAA) adatai szerint.

A Föld hőmérséklete 1997-ben új rekordot állított fel, amely azonban nem tartott sokáig, 1998-ban, 2005-ben, 2010-ben és 2014-ben is a korábbinál forróbb évek következtek. A NOAA szerint minden bizonnyal új rekord várható idén is.

Miközben a Föld népessége újabb 1,2 milliárd emberrel gyarapodott, a fosszilis energiahordozók égetéséből származó szén-dioxid-kibocsátás majdnem 50 százalékkal nőtt 1997 és 2013 között az amerikai energiaügyi minisztérium szerint. A világ jelenleg több mint 100 millió tonna szén-dioxidot bocsát ki naponta.

A Coloradói Egyetem számításai szerint a világ tengereinek vízszintje az elmúlt 18 évben 6,2 centiméterrel emelkedett, míg az északi-sarkvidéki jégtakaró a nyári mélypontján több mint 2 millió négyzetkilométerrel, vagyis Európa egyötödének megfelelő területtel volt kisebb kiterjedésű, mint 18 évvel ezelőtt.

A belgiumi nemzetközi katasztrófa-adatbázis szerint az elmúlt évszázad öt leghalálosabb hőhulláma - a 2003-as európai, a 2010-es orosz, a 2006-os nyugat-európai, az 1998-as dél-ázsiai, valamint az idén Indiában és Pakisztánban tapasztalt hőség - mind az elmúlt 18 évben következett be.

Az időjárási és éghajlati katasztrófák száma globálisan 42 százalékkal növekedett, noha az emiatt bekövetkezett halálesetek száma 58 százalékkal csökkent. Az 1993 és 1997 közötti időszakban évente átlagosan 221 időjárási katasztrófában több mint 3200 ember halt meg, míg 2010 és 2014 között évente átlagosan 313 katasztrófa történt, amely mintegy 1300 emberéletet követelt.

Tanulmányok bizonyítják, hogy az ember által előidézett klímaváltozás hozzájárult napjaink számos időjárási katasztrófájához. A legsúlyosabb következményekkel járó esetek közül a tudósok kiemelik a 70 ezer ember halálával járó 2003-as európai hőhullámot, a 67 milliárd dolláros - mintegy 20 ezer milliárd forint - kárt okozó és 159 életet követelő 2012-es karibi Sandy hurrikánt, az 55 ezer életet kioltó 2010-es oroszországi hőhullámot, a Kaliforniát jelenleg is sújtó szárazságot, valamint a Haiyan tájfunt, amely 2013-ban több mint hatezer ember ölt meg a Fülöp-szigeteken.