Okosrádió

Meghallgatom Élő adás

Õsi víz alatti vulkánok okozhatták a Föld eljegesedését

Okosrádió

Meghallgatom Élő adás
  • Legfrissebb hírek
  • Közlekedési hírek
  • Időjárásjelentés
  • Orvosmeteorológia
  • Sporthírek
  • Gazdasági hírek
Egy ősi szuperkontinens feltöredezésekor kialakult hatalmas víz alatti vulkánhálózat okozhatta a Föld drasztikus eljegesedését 750 millió évvel ezelőtt - állapították meg ausztrál szakemberek, akiknek tanulmánya az állati élet több millió évvel ezelőtti kialakulására is magyarázatot adhat.

A Nature Geoscience című folyóiratban közölt tanulmány részletezi az úgynevezett Hógolyó Föld elméletet, amely szerint egy nagyjából 750 millió évvel ezelőtt kezdődött és 650 millió évvel ezelőtt véget ért időszakban a bolygó szinte egészét jég borította. Az azonban a mai napig nem egyértelmű, hogy mi okozta ezt a drasztikus eljegesedést.

"A Hógolyó Föld olyan szélsőséges esemény volt, amelyből kis híján nem sikerült kilábalnia a bolygónak" - mondta Eelco Rohling, az Ausztrál Nemzeti Egyetem professzora.

"A mi elméletünk egy egyszerű mechanizmus leírásával ad magyarázatot a Hógolyó Föld idején uralkodott állapotokra" - tette hozzá a szakember.

A Rodinia szuperkontinens szétszakadásakor az óceánba került folyóvizek megváltoztatták az óceán összetételét, csökkentve a légköri szén-dioxid szintet, aminek következtében növekedett a globális jégtakaró. A kontinenseket borító jégpáncélok visszatükrözték a napfényt a Földről, tovább hűtve a planétát.

"Ezzel fordulóponthoz ért a bolygó, igazi hógolyóvá változva, amelyen az óceánok is fagyni kezdtek" - magyarázta a szakember.

A Föld ezután több millió éven át ilyen állapotban maradt, majd a szárazföldi vulkanikus tevékenység hatására annyi szén-dioxid került a légkörbe, hogy a bolygó kikászálódott a hógolyó állapotból.

A jelenlegi elmélet azonban nem ad magyarázatot arra, hogy miként halmozódott fel olyan sok karbonátos kőzet, mint például a mészkő, a Föld melegedésekor.

A kutatók szimulációk révén arra jutottak, hogy a Rodinia szuperkontinens feltöredezésekor kialakult sekélyvízi vulkánok hatalmas mennyiségű hialoklasztitot - a vulkáni üvegtörmelékből felhalmozódó üledékes kőzetet - termeltek, amelyek nagy mennyiségű kalciumot, magnéziumot, szilíciumot és foszfort jutattak az óceánba.

Mikor végül a Föld melegedni kezdett és a jég széttöredezett, a napfény behatolt az óceánba és fotoszintézisre sarkallta az algákat. A hialoklasztitból származó foszfor hatalmas algavirágzásokat eredményezett, ami a szén-dioxid megkötéséhez és oxigén termeléshez vezetett, ez alapvető volt az állati élet kialakulásához - magyarázta Rohling.