Okosrádió

Meghallgatom Élő adás

Így működött a Tanácsköztársaság politikai rendőrsége

Okosrádió

Meghallgatom Élő adás
  • Legfrissebb hírek
  • Közlekedési hírek
  • Időjárásjelentés
  • Orvosmeteorológia
  • Sporthírek
  • Gazdasági hírek
A Tanácsköztársaság politikai rendőrségének parlamentbeli működését fedi fel B. Müller Tamás Vörösterror az Országházban - 1919 című könyve, amelyet hétfőn mutattak be Budapesten.

A történész szerző, az Országgyűlés Hivatala képviselői információs szolgálatának kutató munkatársa hangsúlyozta, hogy az 1919 áprilisában létrehozott politikai rendőrség, az úgynevezett Lenin-fiúk ténykedése idején a Parlament a diktatúra megvalósulásának helyszíne volt, a Belügyi Népbiztosság politikai nyomozó osztálya ugyanis az Országház főrendiházi szárnyába költözött be.

B. Müller Tamás kiemelte, hogy a téma megközelítésekor elsőként a szakirodalom felé orientálódott, azonban rá kellett jönnie, hogy azt részleteiben még sem a történettudomány, sem a korabeli sajtó nem dolgozta fel, ezért alapkutatásokat végzett. Döntően a Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltárában található, a Belügyi Népbiztossághoz kötődő, töredékesen fennmaradt iratanyagra, a fővárosi levéltárban őrzött büntetőperes dokumentumokra, valamint a diktatúra egykori foglyainak visszaemlékezéseire támaszkodott.

A kutató megjegyezte: nem tudni, mennyire szánták ideiglenes megoldásnak, hogy az Országházban legyen a politikai rendőrség bázisa, az épület ugyanis "nem egy klasszikus rendőri főhadiszállás". A Parlament ugyanakkor jelképe volt a Tanácsköztársaság által megtagadott 1918 előtti rendszernek, így elfoglalása szimbolikus jelentőségű volt - fűzte hozzá.

Bödők Gergely történész, az Eszterházy Károly Főiskola doktorandusza kifejtette, hogy a kötet két jól elkülönülő egységből áll. Az első fejezet részletesen foglalkozik a diktatúra állambiztonsági szervének kialakulásával, megvilágítja a szervezés alapelveit és a politikai nyomozók működésének főbb vonásait, valamint a foglyok letartóztatásának menetét is elemzi. A kötet második része több szövegtípusból álló forrásközlés.

A könyv másik méltatója, Vörös Boldizsár történész, a Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézetének tudományos főmunkatársa megjegyezte, mivel a mű kétharmada forrásközlés, a szerző helyesen foglalkozik a közreadott szövegek forráshűségével, és jól teszi, hogy megfelelő kritikával kezeli azokat.

Vörös Boldizsár úgy fogalmazott, hogy a kötet hozzájárul az Országház történetének megismeréséhez, miközben "olvasmánynak sem utolsó".

A Vörösterror az Országházban - 1919 című könyv az Országgyűlés Hivatala által kiadott Nemzet Főtere Könyvek sorozat első darabja.

Paphos képekben

Ciprusi fotók, fantasztikus élmények. Nézd meg most!

US Virgin Islands

Sosem láttál még ilyen gyönyörű helyet!