Okosrádió

Meghallgatom Élő adás

Így működött a Tanácsköztársaság politikai rendőrsége

Okosrádió

Meghallgatom Élő adás
  • Legfrissebb hírek
  • Közlekedési hírek
  • Időjárásjelentés
  • Orvosmeteorológia
  • Sporthírek
  • Gazdasági hírek
A Tanácsköztársaság politikai rendőrségének parlamentbeli működését fedi fel B. Müller Tamás Vörösterror az Országházban - 1919 című könyve, amelyet hétfőn mutattak be Budapesten.

A történész szerző, az Országgyűlés Hivatala képviselői információs szolgálatának kutató munkatársa hangsúlyozta, hogy az 1919 áprilisában létrehozott politikai rendőrség, az úgynevezett Lenin-fiúk ténykedése idején a Parlament a diktatúra megvalósulásának helyszíne volt, a Belügyi Népbiztosság politikai nyomozó osztálya ugyanis az Országház főrendiházi szárnyába költözött be.

B. Müller Tamás kiemelte, hogy a téma megközelítésekor elsőként a szakirodalom felé orientálódott, azonban rá kellett jönnie, hogy azt részleteiben még sem a történettudomány, sem a korabeli sajtó nem dolgozta fel, ezért alapkutatásokat végzett. Döntően a Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltárában található, a Belügyi Népbiztossághoz kötődő, töredékesen fennmaradt iratanyagra, a fővárosi levéltárban őrzött büntetőperes dokumentumokra, valamint a diktatúra egykori foglyainak visszaemlékezéseire támaszkodott.

A kutató megjegyezte: nem tudni, mennyire szánták ideiglenes megoldásnak, hogy az Országházban legyen a politikai rendőrség bázisa, az épület ugyanis "nem egy klasszikus rendőri főhadiszállás". A Parlament ugyanakkor jelképe volt a Tanácsköztársaság által megtagadott 1918 előtti rendszernek, így elfoglalása szimbolikus jelentőségű volt - fűzte hozzá.

Bödők Gergely történész, az Eszterházy Károly Főiskola doktorandusza kifejtette, hogy a kötet két jól elkülönülő egységből áll. Az első fejezet részletesen foglalkozik a diktatúra állambiztonsági szervének kialakulásával, megvilágítja a szervezés alapelveit és a politikai nyomozók működésének főbb vonásait, valamint a foglyok letartóztatásának menetét is elemzi. A kötet második része több szövegtípusból álló forrásközlés.

A könyv másik méltatója, Vörös Boldizsár történész, a Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézetének tudományos főmunkatársa megjegyezte, mivel a mű kétharmada forrásközlés, a szerző helyesen foglalkozik a közreadott szövegek forráshűségével, és jól teszi, hogy megfelelő kritikával kezeli azokat.

Vörös Boldizsár úgy fogalmazott, hogy a kötet hozzájárul az Országház történetének megismeréséhez, miközben "olvasmánynak sem utolsó".

A Vörösterror az Országházban - 1919 című könyv az Országgyűlés Hivatala által kiadott Nemzet Főtere Könyvek sorozat első darabja.