Okosrádió

Meghallgatom Élő adás

Véget ért az El Nino, helyette jön a lánytestvére

Okosrádió

Meghallgatom Élő adás
  • Legfrissebb hírek
  • Közlekedési hírek
  • Időjárásjelentés
  • Orvosmeteorológia
  • Sporthírek
  • Gazdasági hírek
Az Amerikai Egyesült Államok Óceán és Légkörkutató Hivatala csütörtökön jelentette be, hogy megszűnt az El Nino jelenség. Helyét a La Nina jelenség veszi át, ami azt jelenti, hogy lehűl az óceánok és tengerek vize, és azokon a helyeken, ahol eddig szárazság volt, nagyobb csapadékra lehet számítani, ahol pedig viharok tomboltak, és nagyobb esők voltak, ott kicsit szárazabb idő következik – mondta az InfoRádiónak Mika János éghajlatkutató. Az Eszterházy Károly Főiskola tanára azt is elmondta, hogy eddig összesen 20 centiméterrel emelkedett az óceánok szintje.

Az El Nino jelenségről korábban azt gondoltuk, hogy periodikusan ismétlődik évről évre karácsonykor. Az El Nino során meleg tengervíz érkezik a Perui-öbölhöz, és ez jelzi a halászoknak, hogy mehetnek Jézust, a kisdedet ünnepelni – innen ered az elnevezése is – ismertette az éghajlatkutató.

„Később kiderült, hogy ez nem teljesen periodikus, nem minden évben jelentkezik, és nem mindig decemberben” - tette hozzá.

„Tavaly június óta – szinte pontosan egy éven keresztül – körülbelül 3 fokos melegedést tapasztaltak az óceán vizének hőmérsékletében. Ez 2-7 évente teljesen rendszertelenül megismétlődik, közöttük pedig a La Nina események vannak, amik hatására az óceán hőmérséklete az átlagnál hűvösebb lesz” - részletezte.

„Mindennek nemcsak a halászatban van jelentősége, hanem a meteorológiában is. Ugyanis a tartósan meleg óceán fölött erőteljesebb a levegő felemelkedése, könnyebben keletkeznek ciklonok, és ott esik az eső. A többi helyen viszont száraz időjárás van. A hosszan, akár egy évig tartó a szokottnál szárazabb időjárás nagyon sok kellemetlenséget okoz” - magyarázta Mika János.

Az éghajlatkutató elmondta, hogy a mostani El Nino jelenség, ami nemrég ért véget, közepesnek mondható. A 20. század legnagyobb El Ninója '97-98-ban volt, ami 5-6 fokos anomáliát jelentett.

Gyakori viharokat okoz az El Nino
Gyakori viharokat okoz az El Nino
Fotó: MTI

„A 90-es évekre kiépült egy olyan megfigyelő hálózat, amelynek adataival a világ hatalmas számítógépei ma már az El Nino jelenséget nagy pontossággal képesek előre jelezni. Így tudják jelezni az El Nino kiépülését, megerősödését, lecsökkenését – ez utóbbi történik a mostani hetekben. Az előrejelzés szerint az év vége felé a La Ninába lépünk át” - ismertette Mika János.

Kifejtette, hogy a műholdak paradox módon nem a tengervíz hőmérsékletét tudják érzékelni – mert közben vannak a felhők –, hanem mikrohullámmal az óceán magasságát tudják milliméter pontossággal érzékelni. A hőtágulás miatt olyankor magas az óceán, amikor tágul a jó pár fokkal melegebb víz mérete. Ezt a magasságot tudja a műhold érzékelni.

A La Nina jelenség azt jelenti, hogy lehűl az óceánok és tengerek vize, és azokon a helyeken, ahol eddig szárazság volt, nagyobb csapadékra lehet számítani, ahol pedig viharok tomboltak, és nagyobb esők voltak, ott kicsit szárazabb idő következik.

"De a La Nina kisebb hőmérséklet-eltérést okoz, mint az El Nino. Egy átlagos La Nina körülbelül 2 fokkal hűvösebb időt okoz, és kisebb változásokat a csapadékban" - közölte az éghajlatkutató.

„Az El Nino és a La Nina jelenségek kialakulásával és befejeződésével kapcsolatban nem tudjuk azt megmondani, hogy az óceán állapota alakítja-e a légkörét, vagy a légkör alakítja az óceánét. Egymás nélkül nem lennének meg. Az együttes modellezéssel meg tudjuk indokolni, de nem tudunk kiemelni a belső együttműködésből egy olyan okot, ami a többit okozza. A fontos a gyakorlatban az, hogy ma már az emberiség előre tudja jelezni a nagy változásokat” - összegezte az Eszterházy Károly Főiskola tanára.

Sosem volt ilyen kicsi a sarki jégtakaró

Az Egyesült Államok kutatóinak jelentése szerint májusban minden eddiginél kisebbre zsugorodott az Északi-sark jégtakarója.

„A májusi állásokhoz képest idén a legkisebbre húzódott össze a jégtakaró. Az 1980-as évek elején májusban körülbelül 14 millió négyzetkilométer volt a jég kiterjedése, ami most lecsökkent 12 millióra. Eszerint 2 millió négyzetkilométert, a terültet hetedét zsugorodott a jégtakaró” - részletezte.

Közölte, hogy ez nyilvánvalóan a globális felmelegedéssel függ össze, amit minden bizonnyal az ember okoz, így csak az ember tudja megállítani. Ennek kísérő jelensége a jég összehúzódása.

Grönlandi jég
Grönlandi jég

„Az elmúlt hónapokban hallhattuk, hogy a légkör hőmérséklete is döntögeti a rekordokat. Ennek következtében is összehúzódik a jégtakaró” - tette hozzá.

„A tengeri jég összehúzódása ráadásul fokozza a melegedést, mert a jég nagy fényvisszaverőképessége helyett egy nagy elnyerőképességű óceán kerül. A 40-80 visszaverés helyett csak 10 százalék lesz a fényvisszaverés. Ez egy kellemetlen erősítő folyamat a klímaváltozásban. Még szerencse, hogy ez a folyamat egy jelentős mennyiségű felhőtakaró alatt történik, így nem olyan erőteljes, mint ha mindig sütne a nap” - magyarázta a folyamatot Mika János.

Hozzátette, hogy a tengeri jégtakaró olvadása szerencsére nem változtatja meg a tengervíz szintjét.

Archimedes törvényéből levezethető, hogy az úszó jég elolvadása változatlanul hagyja a tengervíz szintjét – magyarázta.

„A szárazföldi jég olvadása viszont befolyásolja: ha a szárazföldi jég olvad, abból jelentős tengerszint-emelkedés következhet. A változás eddig összesen 20 centiméter emelkedést okozott az óceán szintjében. Valahol 3 fok változásnál következik be jelentős emelkedés az óceán szintjében” - ismertette a kutató.

„Mindenképpen ez előtt meg kell állítania klímaváltozást. Ha a párizsi 2 fokos célt megcélozzuk, akkor a 3 fokos változás sikerülhet – véli az éghajlatkutató.