Okosrádió

Meghallgatom Élő adás

Megtalálták, miért zuhant le a Mars-szonda

Okosrádió

Meghallgatom Élő adás
  • Legfrissebb hírek
  • Közlekedési hírek
  • Időjárásjelentés
  • Orvosmeteorológia
  • Sporthírek
  • Gazdasági hírek
Kommunikációs szoftverhiba idézhette elő, hogy az ExoMars orosz-európai űrexpedíció TGO űrszondájának Schiaparelli nevű leszállóegysége a landolás során 2-4 kilométeres magasságból nekicsapódott a Mars felszínének és megsemmisült.

A leszállás során valószínűleg a modul radaros magasságmérője és a navigáció között támadt kommunikációs probléma - mondta Rolf Densing, az Európai Űrügynökség (ESA) missziót vezető igazgatója szerdán Darmstadtban.

Az első orosz-európai űrexpedíció leszállóegysége nagy valószínűséggel felrobbant, amikor a vörös bolygó felszínének ütközött.

"A két szoftver nem kommunikált egymással megfelelően. Bár a magasságmérő küldött információkat, a navigációs rész már kikapcsolt. A hiba a Marstól 2-4 kilométeres távolságban történt" - mondta el Densing.

"A navigációs szoftver úgy gondolta, már megtörtént a leszállás, a fékezőrakéták ezért már csak a minimális három másodpercnyi ideig égtek, holott hatvan másodpercig lett volna rájuk szükség" - fejtette ki a szakértő. Azt, hogy pontosan milyen szoftverhiba okozta a becsapódást, még vizsgálják. A gyártó jelentése egy hét múlva, a végső értékelés két hét múlva várható.

Miután levált szállítóegységéről, az ExoMars űrexpedíció Trace Gas Orbiter (TGO) űrszondájáról, a Giovanni Schiaparelli olasz csillagászról elnevezett leszállóegység október 19-én kezdte meg a leszállást a Mars felszínére. Körülbelül ötven másodperccel a tervezett leszállás előtt azonban elveszítették a kapcsolatot vele.

A Schiaparelli modult arra tervezték, hogy a 2020-ban esedékes, marsjáró robottal tervezett küldetésben használandó technológiát teszteljék le. Egy űreszköz leszállása a Marson ugyanis bonyolult feladat, számos korábbi misszió nem járt sikerrel. Az ESA Beagle 2 nevű modulja 2003-ban ugyan leszállt a Marsra, de napelemei nem nyíltak ki teljesen, emiatt nem tudott kommunikálni a földi irányító központtal.

A Schiaparelli fő feladata az lett volna, hogy az élet jelei után kutasson a vörös bolygó felszínén. Nincs azonban minden veszve, mert a modul szállítóegysége, a TGO űrszonda Mars körüli pályára állt, a bolygó feletti 400 kilométeres magasságból tovább gyűjti az adatokat - többek között metán nyomai után kutatva - az elképzelések szerint legalább 2022-ig.

Az amerikai űrkutatási hivatal Mars Reconnaissance űrszondája, amely 10 éve kutatja a vörös bolygót, kisfelbontású képeket küldött a Marsról. Ezeken jól kivehető két világos pont, amelyekről az ESA szakemberei úgy vélik, hogy a leszállóegység 12 méteres ejtőernyője. A felvételeken látható egy sötét - 15x40 méteres - folt, egy kilométerre északra az ejtőernyőtől, amely akkor keletkezhetett, amikor a leszállóegység szabadesésben a Mars felszínébe csapódott.

Az ESA szerint a Schiaparelli landolását robbanás követte, mivel üzemanyagtartályai valószínűleg tele voltak.