Okosrádió

Meghallgatom Élő adás

Tudta? Ezért romlik az asztronauták látása

Okosrádió

Meghallgatom Élő adás
  • Legfrissebb hírek
  • Közlekedési hírek
  • Időjárásjelentés
  • Orvosmeteorológia
  • Sporthírek
  • Gazdasági hírek
Amerikai orvosok valószínűleg megfejtették, mitől romlik az asztronauták többségének látása a hosszú űrutazás alatt.

A VIIP-nek (Visual Impairment Intracranial Pressure), azaz koponyaűri nyomás miatti látásromlásnak nevezett betegség az agyban és a gerincvelőben található tiszta folyadék tömegének változásaival függhet össze - hangzott el az Észak-amerikai Radiológiai Társaság (RSNA) éves gyűlésén Chicagóban.

Az elmúlt évtizedekben a Nemzetközi Űrállomásról (ISS) hosszú tartózkodás után visszatérő űrhajósok majdnem kétharmadánál diagnosztizáltak látásromlást az amerikai űrkutatási hivatal (NASA) orvosai, a betegek homályosan láttak, szemgolyójuk hátsó része ellaposodott, látóidegeikben gyulladás lépett fel.

A tudósok korábban úgy vélték, a probléma elsődleges oka a vér áthelyeződése a test felső részei felé, ami akkor megy végbe, amikor az űrben, minimális gravitációnak kitéve töltenek hosszabb időt.

Noam Alperin, a Miami Egyetem tudósa és kutatócsoportja azonban a jelenség egy másik okát vizsgálta meg: az agy-gerincvelői folyadékot (CSF), amely az agyat és a gerincvelőt veszi körül, hogy védje a központi idegrendszert, táplálékot szállítson, és eltakarítsa a "hulladékot".

A rendszer feladata az is, hogy kiegyenlítse a hidrosztatikai nyomást, amely a testhelyzet változásaiból fakad, például amikor fekvésből felülünk vagy ülésből felállunk. Az űrben azonban a rendszer összezavarodik, mert ilyen helyzetváltoztatás nem lehetséges - magyarázta Alperin.

A kutatók MRI képalkotó eljárással felvételeket készítettek hét asztronauta agyáról és szemüregéről indulás előtt és röviddel a hosszú űrutazás után, majd az eredményeket összevetették rövidebb úton részt vett űrhajósokéval.

Az eredmények azt mutatták, hogy a hosszú útról visszatérők szemgolyója jelentősebben ellaposodott, mint a rövid utazást tevőké, és a látóidegük is erősebben előredomborodott, valamint megnövekedett a szemüregi és az agykamrai folyadék mennyisége.

Az ISS sok időt űrben töltő tagjainál észlelt látásromlás összefüggött a nagy mennyiségű szemüregi és agykamrai folyadékkal.

"Ez az első alkalom, hogy mennyiségi bizonyítékunk van, amely alátámasztja, hogy az agyvíz felszaporodása közvetlenül összefügg az űrben hosszú ideig dolgozó űrhajósok szemgolyó-deformációjával, látásromlásával. Az okok megtalálása azért fontos, hogy megelőzhessük a visszafordíthatatlan károsodást" - magyarázta Alperin.