Okosrádió

Meghallgatom Élő adás

Nagyot javíthat mindenki az emlékezőképességén

Okosrádió

Meghallgatom Élő adás
  • Legfrissebb hírek
  • Közlekedési hírek
  • Időjárásjelentés
  • Orvosmeteorológia
  • Sporthírek
  • Gazdasági hírek
Talán furcsán hangzik, de egy ősi memorizáló módszer hosszan tartó változásokat okoz az agy működésében.

Bizonyára sokan ismerik a memóriapalota vagy útvonal módszer nevű memorizáló módszert. Ezt a metódust már a rómaiak és a görögök is ismerték, másik elnevezése is innen ered: loci (loki), amely a Locus (lokusz - hely, helyszín) latin szóból ered. Évszázadokkal ezelőtt jellemzően fontos szövegek megjegyzésére használták, ma pedig a mindennapi életben és a tanulásban is hatékony segítség lehet a bevásárlólista megjegyzésétől a fontos tennivalók memorizálásán át különböző tanulnivalók rögzítéséig. De miért fontos ez?

Most rájöttek, hogy ez az amúgy memóriabajnokok (kártyapaklik, tetszőleges dolgok átlagosnál sokkal hosszabb listáját megjegyezni képes "memóriaatléták") által előszeretettel használt módszer egyrészt bárki által megtanulható és jól használható, másrészt begyakorlásával tartósan megváltoztatja az agy működését - írta a The Verge. Mutatjuk is, hogyan.

A loci/memóriapalota technika

A lényege, hogy egy bizonyos, jól ismert útvonal egyes, szobaméretű helyszínein helyezzük el a megjegyezni kívánt dolgokat. Így nemcsak az adott dolgokra, hanem, mintegy mellékhatásként, azok sorrendjére is emlékezhetünk.

Ha kiválasztjuk például a lakásunkat, és annak tíz helyszínét (hálószoba, nappali, lépcsőház, terasz, konyha stb.), akkor ezen képzeletben végigsétálva képzeljük oda a megjegyezni kívánt dolgokat. Minél furább, érdekesebb, plasztikusabb, annál könnyebb lesz felidézni (gigantikus "répacsokor" a nappaliban a vázában, könnyező hagymapucoló nők a fürdőben, vagy a szerelésre váró laptopból a kedvenc zenénk szól a konyhában, és hűtővizes palackok teremnek a kertben a fákon.

Személyekre és helyekre könnyebben emlékszünk vissza, ennek valószínűleg evolúciós okai vannak: ismernünk kellett a környezetet, tudni, hogy hol van élelem, hol biztonságos, merre vannak veszélyes állatok vagy ellenséges embercsoportok.

Ezt a módszert használta Boris Nikolai Konrad memóriabajnok és memórafejlesztő, aki

a Guinness-rekordok könyvébe is bekerült azzal, hogy memorizálni tudott 201 nevet és arcot mindössze 15 perc alatt.

Amikor erről kérdezik, azt mondja: ez is csak egy sport, mint annyi minden más, legfeljebb kevesebbet kell hozzá mozogni. De a gyakorlás kulcsfontosságú.

És mint később kiderült, ez így is van - ezt a módszert bárki meg tudja tanulni és fejlesztheti is magában (még ha nem is lesz mindenki a memorizálás olimpiai bajnoka).

De Konrad arra is kíváncsi volt, hogyan működik a "memóriaatléták" elméje. Ennek kiderítésére társult Martin Dreslerrel, a holland Radboud Egyetem neurológusával. Megvizsgáltak a világ 50 legjobb memorizálója közül 23-at (20 és 36 év közöttieket) pihenés közben, és akkor is, amikor 72 szót kellett megjegyezniük.

A csapat - és társkutatóik a Stanford Egyetemről - arra jutottak, hogy

a különlegesnek tartott memóriájú emberek agyának felépítése nem különbözik az átlagemberekétől

- amit igencsak meglepőnek találtak, hiszen mégiscsak memória-világbajnokokról van szó. Mégsem találtak olyan agyi struktúrát, vagy olyan agyterületet, amely anatómiailag eltérne a szokásostól.

De ez nem jelentette azt, hogy az agyuk ugyanúgy működött volna, mint bárki másé.

A legjobbak ugyanis képesek voltak 72 szóból legalább 70-et visszaidézni, míg
a nem tréningező emberek átlagosan csupán 39-re tudtak emlékezni.

Ennek pedig volt kimutatható oka: agyuk a kontrollcsoporthoz képest eltérő, sajátos aktivitási mintázatot mutatott, amelyben a memorizálásért és a megismerésért felelős agyterületek együttesen működtek.

Bebizonyították azt is, hogy nem mindegy, milyen memóriatréninget végeznek az emberek, nem mindegyik ilyen hatékony, és pláne nem mind okoz mélyreható változásokat a memória javításában. Ehhez emberek két csoportját hasonlították össze: az egyik hat hétig napi 30 percben a "memóriapalota" módszert gyakorolta, a másik pedig ugyanilyen intenzitással memóriajátékokat játszott.

Az eredmények meggyőzőek voltak: a memóriapalotát gyakorlók átlagosan 62 szót jegyeztek meg a 72-ből (36-tal többet a korábbi teljesítményüknél), míg a kontrollcsoport teljesítménye alig mutatott javulást az átlagos értékről.

További érdekességképpen az is kiderült, hogy

a memóriapalotát gyakorlók agyműködése akkor is az új, "bajnoki" mintázatot mutatta, amikor bármi mást tanultak,

és nem ezt a módszert használták.

Arra egyelőre nem született válasz, hogy miért éppen ez a módszer ilyen rendkívül hatékony. Azt feltételezik, hogy a technika az agy azon készségét használja ki, amely a vadászó-gyűjtögető időszakban fejlődött tökélyre: a navigációs és térbeli tájékozódási képességet. Habár nem kellett tudniuk egy kártyapakli sorrendjét vagy tetszőleges szavak láncolatát, de akkor is meg kellett jegyezniük a túléléshez szükséges helyeket, tárgyakat, állatokat, személyeket, ezért erre az agy könnyedén képes.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló hírekről, vagy elmondaná a véleményét, lájkolja az InfoRádió Facebook-oldalát!

Törökország

Isztambul még mindig a nagy kedvencek közé tartozik.

Olaszorszag

Toszkánától Umbriáig.