Okosrádió

Meghallgatom Élő adás

Páratlan eredményekkel rukkoltak elő magyar kutatók az emberi agyról

Okosrádió

Meghallgatom Élő adás
  • Legfrissebb hírek
  • Közlekedési hírek
  • Időjárásjelentés
  • Orvosmeteorológia
  • Sporthírek
  • Gazdasági hírek
Egyedülálló vizsgálatot végeztek magyar tudósok az emberi agy rácssejtjeiben: az ELTE Pedagógiai és Pszichológiai Kar kutatói eredményeikről az Amerikai Tudományos Akadémia lapjában, a rangos PNAS folyóiratban számoltak be. A kísérletek folytatásával remélik, hogy végre bepillantást nyerhetnek az Alzheimer-kór korai felismerésében és kezelésében egyaránt kulcsszerepet játszó agyi terület működésébe.

Az egyedülálló kutatásban a tudósok azokat a rácssejteket vizsgálták az emberi agyban, melyeket korábban Edvard és May-Britt Moser írt le rágcsálókban, felfedezésükért pedig 2014-ben Nobel-díjat is kaptak.

Nádasdy Zoltán, a PPK egyetemi docense, a Texasi Egyetem kutatója és Török Ágoston, az ELTE PPK oktatója és az MTA-SZTAKI tudományos munkatársa elmagyarázta, hogy a rácssejtek működése mentális térképünk alapja, mert hozzájárul egy olyan, az agyunkban élő virtuális koordinátarendszer kialakulásához, melyben elmozdulásunk pontosan leképeződik. 

 A Moser házaspár kutatásának egyik legfontosabb eredménye volt, hogy kimutatták, e koordinátarendszer léptéke független attól, hogy mekkora az a környezet, amiben az állat van.

A kutatókat azonban sokáig izgatta a kérdés, hogy vajon ennyire statikusan működnek-e a rácssejtek az emberben is.

Az ELTE kísérletében a résztvevők egy tablet PC segítségével különböző méretű virtuális környezetekben tájékozódtak, melyek között volt egy kis hátsó udvar, de olyan nagy tér is, mint a Louvre múzeum egyik belső udvara.

rácssejtek.png

Ehhez hasonló kísérletekben a rágcsálók rácssejtjei nem változtatják mintázatukat, a mostani kutatás azonban azt mutatta, hogy embereknél a rácssejtek aktivitása igenis összefügg a környezet méretével.

"Ez a fontos különbség az emberi kognitív rendszer sokkal komplexebb természetéből következik, ami tehát

a mentális térkép kialakításakor figyelembe veszi a környezet sajátosságait is.

"Vizsgálatunk rávilágít arra is, hogy bár a rágcsálókkal végzett kutatások fontosak az agykutatás szempontjából, ezeket az eredményeket nem mindig lehet egyszerűen kiterjeszteni és általánosítani az emberre" – összegezték a magyar kutatók.

A tudósok a jövőben a kísérleteket a virtuális valóság alkalmazásával folytatják.

Azt remélik, az új technológia kombinációjával végre 

bepillantást nyerhetnek az Alzheimer-kór korai felismerésében és kezelésében egyaránt kulcsszerepet játszó agyi terület működésébe.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló hírekről, vagy elmondaná a véleményét, lájkolja az InfoRádió Facebook-oldalát!