Okosrádió

Meghallgatom Élő adás

Egy lelet, ami felboríthatja az emberi evolúció elméletét

Okosrádió

Meghallgatom Élő adás
  • Legfrissebb hírek
  • Közlekedési hírek
  • Időjárásjelentés
  • Orvosmeteorológia
  • Sporthírek
  • Gazdasági hírek
Egy Kínában talált 260 000 éves koponya teljesen átírhatja mindazt, amit az emberi evolúcióról tudunk.

A dali ember koponyájaként ismert lelet vizsgálatának legújabb eredményeiből egyes tudósok arra következtetnek, hogy a távol-keleti országban fellelt fosszília rendkívül hasonlít a legrégebbi ismert marokkói Homo sapiens maradványokra. A csontfosszíliák nagyjából 10 000 kilométer távolságra vannak egymástól - írta az Origo a Daily Mail és a New Scientist cikke alapján.

A "régi" elmélet szerint a mai emberek elődei Afrikában jelentek meg és onnan terjedtek el 120 000 évvel ezelőtt. A génjeink nagy részét a korai afrikai emberek adták, leszámítva azokat, amiket a Neander-völgyiektől "szedtünk össze".

A most közzétett kutatás szerint viszont inkább arról lehet szó, hogy őseink kis csoportokban, több mint 200 000 évvel ezelőtt Eurázsiába vándoroltak, egyes modern emberre jellemző tulajdonságok pedig Ázsia keleti régiójában fejlődhettek ki. Innen az ázsiai populációk egy része visszatérhetett Afrikába, ahol keveredhetett a helyi közösségekkel. Ezek a kevert embercsoportok végül kiáramlottak a kontinensről, és benépesítették az egész világot.

A 260 000 éves dali koponyát a kínai Senhszi tartományban fedeztek fel még 1978-ban. Egy évvel később tanulmányozták először, és arra jutottak, hogy a Homo erectushoz tartozhat - e faj jelent meg Afrikában és jutott el Ázsia és Európa területeire.

daliface

A legrégebbi Homo sapiens maradvány

A Texasi A&M Egyetem és a Kínai Tudományos Akadémia közös kutatása azonban azt állítja, hogy a dali koponya számos tulajdonságában megegyezik azokkal a Homo sapienshez tartozó maradványokkal, amiket Marokkóban találtak. Ez meglepte a kutatókat, előzetesen nem erre számítottak. 

A marokkói csonttöredékeket egy nemzetközi kutatócsoport tárta fel még júniusban. A lelet kora elérte a 300 000 évet. A 22 megkövesedett fosszília között voltak koponyák, állkapocscsontok és fogak, amelyek legalább öt embertől származnak. Különösen a koponyatöredékeket vizsgálták meg nagyon aprólékosan.

A friss, várhatóan nagy vitákat kiváltó kutatás egyik szakembere, Sheela Athreya szerint szerint a génáramlás többirányú lehetett, ezért a mai európaiak vagy afrikaiak bizonyos vonásai ázsiai eredetűek.