Okosrádió

Meghallgatom Élő adás

\"Fekete lyuk\" okozta az Air France gépének tragédiáját?

Okosrádió

Meghallgatom Élő adás
  • Legfrissebb hírek
  • Közlekedési hírek
  • Időjárásjelentés
  • Orvosmeteorológia
  • Sporthírek
  • Gazdasági hírek
\"Fekete lyuk vagy övezet\" létezését feltételezik szakértők azon a területen, ahol idén júniusban eltűnt az Air France Rio de Janeiróból Párizsba tartó AF447-es járata. Az újabb tézis egy november 29-én csaknem hajszálpontosan ugyanazon a helyen és órában bekövetkezett incidens után fogalmazódott meg. Az érintett társaság ismét az Air France volt, a nyáron szerencsétlenséget szenvedő géppel azonos típusú Airbus 330-as pedig ezúttal is Rio de Janeiróból Párizs felé tartott.

A nyári baleset okait kutató francia Vizsgálati és Elemző Iroda szakértői "nagy szerencsének" nevezték, hogy most nem történt tragédia, úgy vélik ugyanis, hogy az eset elemzése elősegítheti a nyári baleset okainak megértését. Annál is inkább, mivel a szerencsétlenül járt gép fekete dobozait továbbra sem sikerült megtalálni az Atlanti-óceánban.

A júniusi baleset óta AF447-esről AF445-ösre átnevezett járat tíz nappal ezelőtt, négy órai repülés után került erős viharzónába, és az Air France által kiadott jelentés szerint a pilóták az ilyen esetekre vonatkozó előírásoknak megfelelően azonnal csökkentették a repülési magasságot, és így kikerültek a veszélyes övezetből.

A Le Figaro című napilap értesülése szerint azonban az utasok kifejezetten forró pillanatokat éltek át, a gép ugyanis közel 1700 métert veszített repülési magasságából, holott a turbulenciák kikerülésére vonatkozó eljárás szerint a pilóták mindössze 300 méteres módosítást hajthattak volna végre. A lap az egyik utas által készített és egy internetes blogra feltett beszámolóból is idéz, aki azt állítja: a személyzet pánikba esett, és az utasoknak néhány percig az volt az érzésük, hogy a gépet senki sem irányítja.

Az AF445-ös incidensére a nyári katasztrófa helyétől mintegy 18 kilométerre került sor, az úgynevezett trópusi konvergencia zónában, vagyis egy olyan területen, ahol az északkeleti és a délkeleti passzátszelek találkoznak, és ahol az erős emelő hatások miatt a legtöbb vihar és hurrikán keletkezik. Az elemző iroda szakértői, akik máris megkezdték a november végi esemény kivizsgálását, azt mondják, a két legénységnek ugyanazokat az előírt műveleteket kellett végrehajtaniuk a kritikus területen, ezért jó esély van arra, hogy következtetni lehessen az AF447-es járaton történtekre.

Emellett azt remélik, hogy pontosabb képet alkothatnak arról is, milyen folyamatok zajlanak a tengerészek által már régóta veszélyesnek tartott övezetben, és az miként befolyásolja a repülők működését. Az egyébként máris biztosra vehető, hogy a sebességméréshez használt külső légnyomásváltozást mérő műszerek az AF445-ösön nem jegesedtek el, ami azért lényeges elem, mert egy sor szakértő, köztük kipróbált pilóták úgy vélik, az AF447-es balesetét a Pitot-csöveknek nevezett műszerek külső elfagyása okozhatta.