Okosrádió

Meghallgatom Élő adás

Engedélyt kapott az Északi Áramlat

Okosrádió

Meghallgatom Élő adás
  • Legfrissebb hírek
  • Közlekedési hírek
  • Időjárásjelentés
  • Orvosmeteorológia
  • Sporthírek
  • Gazdasági hírek
Mecklenburg-Előpomeránia tartomány miniszterelnöke ünnepélyesen átadta az Északi Áramlat nevű földgázvezeték megépítését engedélyező okmányt, amely a vezeték német területen lefektetendő majdnem 50 kilométeres szakaszára vonatkozik. Berlinben a szövetségi kormány gazdasági minisztere ezzel kapcsolatban kijelentette, hogy végleg elhárult minden akadály az Északi Áramlat útjából.

Rainer Brüderle gazdasági miniszter Berlinben hangsúlyozta, hogy az Északi Áramlat megépítésével tartósan biztosíthatják Németország és Európa földgázellátását, amely az unióba irányuló gázszállítási útvonalak diverzifikációja révén jelentősen növeli az EU tagállamainak energiabiztonságát.

A német kormány nevében nyilatkozó politikus utalt arra, hogy a vezetéket már 2011 végén üzembe helyezik. Az Északi Áramlat Oroszországból szállít majd gázt Németországba 1223 kilométeres nyomvonalon az Északi-tenger alatt.

A beruházás kivitelezője az orosz Gazprom vezetésével a német BASF-Wintershall és az E.ON Ruhrgas részvénytársaság. A legnagyobb európai hitelminősítő cég elemzése szerint a programban 51 százalékkal részesedő Gazprom arra számít, hogy az ikervezetéken évente 55 milliárd köbméter orosz földgázt érkezik a Szentpétervár melletti Viborgból a mecklenburg-előpomerániai Greifswaldba.

Ez hozzávetőleg a 40 százaléka annak a mennyiségnek, amelyet Oroszország jelenleg Ukrajnán keresztül juttat az EU tagországaiba. A mecklenburg-előpomerániai miniszterelnök keddi ünnepélyes okmány-átadása gyakorlatilag is megnyitotta az utat az építkezés megkezdése előtt, amelyet egy orosz-európai konzorcium fog kivitelezni. A munkálatok költségeit 7 és fél milliárd euróra becsülik.

A januári orosz-ukrán gázválságot követően, amelynek következtében több EU tagállam is napokon át gáz nélkül maradt a fő fűtési időszakban, az Európai Unió ismételten stratégiai fontosságú tervnek minősítette az
Északi Áramlatot.

A három balti állam és Lengyelország azonban hosszan ellenezte a projektet, attól tartva, hogy a stratégiai fontosságú infrastruktúra védelme ürügyet szolgáltathat Oroszországnak arra, hogy politikai befolyását növelje a térségben.