Okosrádió

Meghallgatom Élő adás

Elszabadultak az indulatok az ukrán parlamentben - videóval

Okosrádió

Meghallgatom Élő adás
  • Legfrissebb hírek
  • Közlekedési hírek
  • Időjárásjelentés
  • Orvosmeteorológia
  • Sporthírek
  • Gazdasági hírek
Az ukrán parlament botrányos jelenetek után kedden ratifikálta az Oroszországgal kötött, úgynevezett \"támaszpontot gázért\" egyezményt. A megállapodást az ország kiárusításának tartó képviselők tojásokkal dobálták meg a kormánypárt embereit, majd valaki két füstbombát is a képviselők közé dobott.

Dulakodás, a tojásdobálás ellen esernyő mögé bújó képviselő, füstbomba - túlpörögtek az érzelmek reggel a kijevi parlamentben, a radában, ahol a képviselők a reggel ratifikálták azt az egyezményt, amelynek értelmében Ukrajna harmadával olcsóbban kap földgázt Moszkvától, cserébe pedig az orosz flotta továbbra is megtartja szevasztopoli támaszpontját.

A komikusnak tűnő jelenetek ellenére Ukrajnában az a kérdés, mennyire kösse össze Kijev a sorsát Oroszországgal. A Moszkva iránti szimpátiáról ismert Viktor Janukovics elnök a múlt héten állapodott meg orosz kollégájával, Dmitrij Medvegyevvel az ukrán gazdaság és fogyasztók számára különösen fontos olcsó gázszállításokról, és arról is, hogy az ukrán ráda és az orosz duma egyszerre ratifikálja az egyezményt.

Az acél árának visszaesése nyomán az engergiaéhes Ukrajnát a Nemzetközi Valutaalapnak kellett kimentenie. Moszkva ezt felismerve ajánlotta fel: Kijev több milliárd dollárt takaríthat meg, ha további 25 évig maradhat az orosz flotta a Krímben.

Az alku azonban azt is jelenti, hogy Ukrajna a belátható jövőben nem lesz NATO-tag - amit az ország lakóinak többsége nem bán, de ami elkeseríti a politikai elit nyugatos részét.

Hétfő este már amúgy is feszült volt a légkör, amikor az Olaszországból hazafelé tartó Vlagyimir Putyin orosz miniszterelnök Kijevben megállva újabb meglepő ajánlattal állt elő: vonják össze a két ország atomenergia-ágazatát, és közösen exportáljanak áramot harmadik országokba. Putyin nyíltan elismerte, hogy a "bázist gázért alku" közelebb viszi a Narancsos forradalom után még Nyugatra törekvő, ám a gazdasági válság nyomán az idén a Moszkva-barát Janukovicsot megválasztó Ukrajnát.

Az ukrán belpolitikát árnyalja az is, hogy, szemben a nyugati régiókkal, az ország jelentős része - így a Hruscsov néhai szovjet pártfőtitkár által Oroszországtól Ukrajnának átadott Krím lakossága is - oroszul beszél, és nem akarja megszakítani kapcsolatait Moszkvával.

A kijevi ráda előtt az egyezmény több ezer ellenzője gyűlt össze, Viktor Juscsenko volt elnök pedig az alkotmány megsértésével és az ország kiárusításával vádolta meg utódját.