Okosrádió

Meghallgatom Élő adás

Népszavazás lesz a brit EU-tagságról

Okosrádió

Meghallgatom Élő adás
  • Legfrissebb hírek
  • Közlekedési hírek
  • Időjárásjelentés
  • Orvosmeteorológia
  • Sporthírek
  • Gazdasági hírek
Kilépni vagy bent maradni? - ez áll ma öles betűkkel minden brit napilap címoldalán, arra a beszédre utalva, amit David Cameron miniszterelnök szerda reggel nyolc órakor mondott el a londoni Bloomberg Központ konferenciatermében. Cameron azt ígérte, hogy ha a Konzervatív Párt tovább vezetheti az országot a következő, tehát 2015-ös parlamenti választás után, akkor még 2017 vége előtt népszavazást ír ki arról, hogy Nagy-Britannia bent maradjon vagy kilépjen-e az Európai Unióból.

1975-ben döntöttek úgy népszavazás útján a britek, hogy a szigetország maradjon benn az akkor még Közös Piacnak nevezett, s elsősorban szabadkereskedelmi társulásként működő európai szövetségben. De azóta egyre erősödik az a brit nézet, hogy a brüsszeli központú unió kulcsfontosságú területeken túlzott mértékben veszi át az irányítást tagországai felett.

David Cameron miniszterelnök most arra tett ígéretet, hogy felveti az uniós tagság feltételeinek újratárgyalását, és 2017 végig, ami a konzervatív párti kormány újraválasztása estén mandátumának a felezőpontja lenne, népszavazásra bocsátja a kilépés vagy bennmaradás kérdését.

David Cameron azt mondta beszédében, hogy "Nagy-Britannia rugalmasabb, alkalmazkodóbb és nyitottabb Európai Uniót akar, és addig nem fog nyugodni, amíg ezt a vitát meg nem nyeri".

E kijelentésével igen nagy kockázatot vállalt, ugyanis a Brüsszellel való általános brit elégedetlenség ellenére azt mutatja a felmérés, hogy az ország népe, ha igen kis többséggel is, de az unióban való bennmaradás híve. Amellett nemcsak a jelenleg ellenzékben lévő Munkáspárt, de a mostani kormánykoalíciót alkotó liberális demokraták is elvetik ilyen jellegű népszavazás kiírását.

A liberális demokrata pártot vezető Nick Clegg miniszterelnök-helyettes arra sem lát lehetőséget, hogy az Európai Unió alapszerződését meg lehessen változtatni. Közben kedd este Angela Merkel német kancellár és Francois Holland francia miniszterelnök bejelentette, hogy előrehozva, már májusban terveket terjeszt elő az Unió gazdasági és pénzügyi együttműködésének mélyítéséről.

David Cameron mindazonáltal azt is hangoztatta szerda reggeli beszédében, hogy "pozitív nézeteket vall az Európai Unió jövőjét illetően, olyan jövőt látna szívesen, amelyből az országa elkötelezett és aktív részt vállalhatna." De ha az unió a jelenlegi úton halad tovább, akkor a britek a kilépés felé fognak sodródni - tette hozzá -, mert az emberek úgy érzik, hogy nem ezt akarták amikor az ország aláírta a belépési szerződést, visszautasítják, hogy az unió beleavatkozik az életükbe, általuk feleslegesnek vélt szabályokkal és megkötésekkel. Felvetik a kérdést - mondta Cameron -, hogy mi ezeknek az értelme?

Ezért a brit Konzervatív Párt a 2015-ös választás előtti manifesztumába foglalja, hogy megválasztása esetén a kormány újratárgyalja az ország Európai Uniós tagságának feltételeit, majd ezek megkezdése után népszavazást ír ki a bent maradásról.

David Cameron szerda reggeli beszédét a Konzervatív Párt legtekintélyesebb Európa-barát politikusai, mint például Lord Heseltine volt kormánytag, "fölösleges kockázatként" ítélték meg. A liberális demokraták szerint a tagsági feltételek újratárgyalása bizonytalanságot teremtene, elriasztva a külföldi befektetőket. Ed Miliband, az ellenzék vezetője pedig azt mondta, hogy a beszéd a miniszterelnök gyengeségét tükrözi, mert pártérdekeket vesz figyelembe az ország gazdasági érdekei helyett.

Annyi bizonyos, hogy a beszéd várhatólag nagy hullámokat ver nem csak a brit politikában, hanem Brüsszelben is.

Szerző: Sárközi Mátyás, London