Okosrádió

Meghallgatom Élő adás

Eredetiek az eltűntnek hitt müncheni festmények

Okosrádió

Meghallgatom Élő adás
  • Legfrissebb hírek
  • Közlekedési hírek
  • Időjárásjelentés
  • Orvosmeteorológia
  • Sporthírek
  • Gazdasági hírek
Augsburgban az államügyészség hivatalosan is megerősítette azokat a jelentéseket, amelyek szerint egy müncheni lakásban a nyomozók a múlt év során csaknem 1500, zömében eltűntnek hitt festményt foglaltak le.

A hírt elsőként múlt vasárnap a Focus című hírmagazin közölte, de a jelentésben még az állt, hogy a képek elkobzása 2011-ben történt, miután a vámhatóság adócsalás gyanújával eljárást kezdeményezett a lakástulajdonos ellen.

Az augsburgi ügyészségen megszólalt Maike Hoffman berlini művészettörténész is, akit a hatóságok a müncheni lakásban lefoglalt képek eredeti voltának tisztázására kértek fel. Ö elmondta, hogy a festmények kivétel nélkül jó állapotban vannak, köztük több, eddig ismeretlen alkotás is található.

Maike Hoffman utalt arra, hogy a korábbi jelentésekkel ellentétben nem csak úgynevezett modern klasszikusok, mint Pablo Picasso, Henri Matisse, Marc Chagall, Emil Nolde, Franz Marc, Max Beckmann vagy Max Liebermann képeire bukkantak a nyomozók, hanem 19. századi, sőt még korábbi eredetű festményekre is. Ezeket jelenleg ismeretlen helyen őrzik.

A lakás tulajdonosa, a 79 esztendős Cornelius Gurlitt egy neves műgyűjtő család utolsó sarja. Apja még a 30-as és 40-es években vásárolta meg a tavaly lefoglalt festményeket, amelyekről a világháború után azt állította, hogy elpusztultak Drezda légitámadása során.

Cornelius Gurlitt ellen két évvel ezelőtt indult adócsalás gyanújával eljárás, miután a Zürichből Münchenbe tartó vonaton a vámtisztviselők nagy mennyiségű készpénzt találtak nála. Lapértesülések szerint Gurlitt svájci műkereskedőkön át is értékesített a képekből, de még a lakásán tartott razzia előtt egy tekintélyes kölni árverésen mintegy 850 ezer euróért eladta a náci korszakban szintén elfajzott művésznek minősített Max Beckmann Oroszlánszelídítő festményét. A müncheni Abendzeitung értesülése szerint az így kapott összeget megosztotta a kép eredeti tulajdonosának örökösével.

A nagy feltűnést keltő ügyet zsidó szervezetek élesen bírálták, rámutatva arra, hogy a náci korszakban számos zsidó műgyűjtőtől a hatóságok egyszerűen elkoboztak vagy nevetségesen alacsony áron felvásároltak sok műalkotást, amelyek visszaszármaztatásáról a néhány évvel ezelőtt aláírt úgynevezett washingtoni nyilatkozat pontos útmutatást tartalmaz.

Kifogásolták azt is, hogy a berlini kormány a közel egy milliárd euróra becsült képek lefoglalásáról nem tájékoztatta a nyilvánosságot.