Okosrádió

Meghallgatom Élő adás

Egyetértenek Merkel reálpolitikájával a németek

Okosrádió

Meghallgatom Élő adás
  • Legfrissebb hírek
  • Közlekedési hírek
  • Időjárásjelentés
  • Orvosmeteorológia
  • Sporthírek
  • Gazdasági hírek
A német média szinte egyhangúlag üdvözölte, hogy a Newportban tartott NATO csúcstalálkozón a kancellár élére állt azoknak a nyugati politikusoknak, akik nem akarták végleg elmérgesíteni a helyzetet Moszkvával és így sikerült olyan kompromisszumra jutni, amely szélesre tárja a kaput az Ukrajnával összefüggő tárgyalások előtt, de tudtára adja az orosz kormánynak a Kijev iránt tanúsított nyugati szolidaritást is.

A NATO csúcsértekezlettel kapcsolatos német kommentárok főleg a Newportban az ukrajnai helyzetre vonatkozó döntéseket elemzik. A kommentárok csaknem egybehangzóan Moszkvát teszik felelőssé a harcokért, de helyeslően fogadják a kancellár reálpolitikáját, amellyel szembe szállt a távozó NATO-főtitkár kardcsörtetésével és a színfalak mögött azon fáradozott, hogy az Oroszországgal kirobbant feszültség tartósítása helyett igyekezzenek ismét partneri viszony kialakítására Putyin elnök kormányával.

Alighanem ezt szolgálja az a döntés is, hogy az 5 ezer főre tervezett NATO-gyorshadtestet nem fogják Kelet-Európában állomásoztatni, habár a lengyelországi Scsecsinben létesített egyik központját tovább bővítik.

A német lapok beszámolnak arról is, hogy a csúcskonferencián 10 tagállam, köztük Németország is, szövetségre lépett az Irakban harcoló dzsihádista erők megfékezésére, de hangsúlyozzák, hogy ez nem jelent katonai beavatkozást, hanem egyelőre csupán olyan bagdadi kormány megalakulásának támogatását, amely hatékonyan tud ellenállni az iszlám milíciáknak.

A kancellár helyettese, Sigmar Gabrien gazdasági miniszter szerint a NATO csúcson hozott határozatoknak közvetve hatása lesz a német hadiiparra is. Az elkövetkező napokban ugyanis a külügy, a védelmi és a pénzügyminiszter közös értekezleten vitatja meg, hogy milyen költségvetési lehetőségek állnak rendelkezésre, valamint milyen katonai igények mutatkoznak a német hadseregnél olyan veszély elhárítására, mint amit a kelet-ukrajnai válság esetleges elfajulása, vagy a szélsőséges iszlám erők előretörése okozhat a nyugati demokráciákra nézve.