Okosrádió

Meghallgatom Élő adás

Ukrajna és az EU aláírja a társulási szerződést

Okosrádió

Meghallgatom Élő adás
  • Legfrissebb hírek
  • Közlekedési hírek
  • Időjárásjelentés
  • Orvosmeteorológia
  • Sporthírek
  • Gazdasági hírek
Ukrajnában és az Európai Unióban történelmi lépésnek tartják a felek közötti társulási szerződés mai aláírását. Ugyanakkor Moszkva továbbra sem akarja, hogy szomszédja átlépjen a nyugati érdekszférába vagy hogy a NATO tagjává váljon.

1200 oldalas szerződés a politikai és gazdasági együttműködésről - ilyen hosszú az Európai Unió és Ukrajna társulási egyezménye, amelyet ünnepélyes keretek között, egy televíziós közvetítés során egyszerre ratifikált az ukrán és az Európai Parlament.

A történelminek tartott eseményre ugyanakkor árnyékot vetett, hogy Oroszország nyomására 2016-ig nem léptetik érvénybe a szerződés szabadkereskedelmi rendelkezéseit.

Vlagyimir Putyin orosz elnök nem titkolta, hogy Ukrajnát is az általa a volt szovjet térségben létrehozott Vámunióban akarta látni és ezt azzal is indokolta, hogy Oroszországnak gazdasági károkat okozna, ha Kijev az EU-val is társulna közben.

A társulási szerződés körüli vita, illetve az, hogy közel egy éve azt Viktor Janukovics akkori ukrán elnök nem volt hajlandó aláírni, vezetett el a Kijevben kirobbant tiltakozásokhoz. Azt követően, hogy a karhatalom a tömegbe lőtt és többtucat embert megölt, Janukovicsnak menekülnie kellett.

Ezzel párhuzamosan indultak be Ukrajna oroszajkú területein a tüntetések és a ragadtak fegyvert a szakadárok - Kijev és a nyugat szerint ebben Moszkva aktív szerepet játszott. Közben Oroszország elfoglalta és visszacsatolta a többségében oroszok lakta Krím-félszigetet.

Moszkva továbbra is tagadja, hogy csapatokat küldött volna Kelet-Ukrajnába, ahol helyenként durván megsértik a hónap elején aláírt tűzszünetet. A hétvégén hat polgári lakos és ismeretlen számú fegyveres halt meg Donyeck közelében.

A társulási szerződés aláírásával párhuzamosan Porosenko elnök egy olyan béketervet nyújt be a parlamentnek, amely három évre korlátozott autonómiát adna a lázadó térségeknek. A csomag részeként garantálnák az orosz nyelv hivatalos státuszát az állami hivatalokban.

A nyelvhasználat volt az egyik ürügy, amivel a szakadároknak sikerült megszerezniük az oroszajkú lakosok egy részének támogatását, mivel a nyugatbarát kijevi kormány egy ideig korlátozni akarta az orosz nyelv egyenrangúságát.

Porosenko szerint most benyújtott terve a legjobb megoldás a válságra - tudósítók szerint elég nagy a parlamentben a támogatottsága, hogy elfogadják a javaslatot. Az Euromajdan tiltakozómozgalomban nagy szerepet játszó jobboldali és nacionalista csoportok szerint ugyanakkor túl sok engedményt tehet Moszkvának.

A csomag lehetővé tenné, hogy a helyi önkormányzatok saját rendőri erőt hozzanak létre és maguk nevezzenek ki bírákat és ügyészeket a lázadó területeken - ami a felkelők egyik követelése volt. Emellett gyakorlatilag amnesztiát biztosít a harcokban részt vett szakadár és ukrán fegyvereseknek is - annak ellenére, hogy jogvédők szerint mindkét oldal komoly jogsértéseket követett el.