Okosrádió

Meghallgatom Élő adás

Az embargó ellenére fegyvert kapna a líbiai kormány

Okosrádió

Meghallgatom Élő adás
  • Legfrissebb hírek
  • Közlekedési hírek
  • Időjárásjelentés
  • Orvosmeteorológia
  • Sporthírek
  • Gazdasági hírek
A nagyhatalmak felfegyvereznék az ENSZ által elismert líbiai kormányt, hogy az megállítsa az Iszlám Állam térhódítását és megfékezze a földközi- tengeri embercsempészetet.

Kadhafi ezredes nyugati légikampánnyal történt megbuktatása óta káosz uralkodik Líbiában. Három, egymással rivalizáló kormány akarja megkaparintani a hatalmat, miközben a vákumba benyomult az Iszlám Állam, amely most már Európa előszobájában kegyetlenkedik.

Az ENSZ egyedül a Fajez al-Szarraj által létrehozott kormányt ismeri el legitimnek – hangzott el egy bécsi konferencián, ahol a nagyhatalmak és közel-keleti képviselők Líbia jövőjéről tárgyaltak.

Az Egyesült Államok és más nagyhatalmak gyorsan jelezték, hogy készek a dzsihadisták ellen bevethető fegyvereket szállítani a külvilág által elismert líbiai kormánynak. Emellett kiképeznék az elnöki testőrséget és a parti őrséget is, hogy az meg tudja fékezni a Földközi-tengeren zajló embercsempészetet. Az ajánlat részeként felújítaniák a Líbiából induló olajszállítmányokat.

Mindez azért érdekes, mert a törzsi viszályok szaggatta Líbia ellen továbbra is fegyverszállítási embargó van érvényben és ez még akkor is fennmaradna, ha a külföld által támogatott kormány „korlátozott mértékben” fegyverekhez jutna.

Mint a Guardian megjegyezte: a külföldiek között ugyanakkor korántsem volt egység. Sokáig kellett győzködni Egyiptom és az Egyesült Arab Emirátusok képviselőit, hogy ne a legitimnek mondott kormánnyal rivalizáló Khalifa Haftar tábornok kormányát támogassák.

Haftar Torbuk városba fészkelte be magát és nem hajlandó elismerni a Tripoliban, nemzetközi támogatással felállt és a főváros egy részét ellenőrző kormányt. A külvilág korábban az itt létrejött kormányt tartotta legitimnek.

A nyugatiak most azt akarják, hogy Haftar tábornok működjön együtt az általuk támogatott új kabinettel és hogy hozzanak létre közös katonai parancsnokságot.

Erre annál is inkább szükség lenne, mert a tábornok és az úgynevezett Nemzeti Egységkormány is azt állítja, hogy az Iszlám Állam által meghóditott Szirte város ostromára készülnek.

A Líbiával közös határ biztonsága miatt aggódó Egyiptom azonban nem szívesen adja fel Haftar támogatását.

A megosztottságot fenntarthatja, hogy Oroszország 4 milliárd dollár értékű pénzt nyomtathat az ország keleti részének, ahol így két rivális valuta lenne forgalomban. A pénznyomtatási versenyben a De La Rue brit cég már előrébb tart: ők kétmilliárd dollárnyi líbiai bankót nyomtatnak, azzaz az indokkal, hogy segítsenek elkerülni a gazdaság megbénulását.

Ami világossá vált Bécsben: bár a külföldiek szeretnék, hogy felszámolják a káoszt Líbiában, egyelőre óvakodnak a közvetlen és nyílt katonai beavatkozástól.