Okosrádió

Meghallgatom Élő adás

Bevédték a szövetségi kapitányt a franciák

Okosrádió

Meghallgatom Élő adás
  • Legfrissebb hírek
  • Közlekedési hírek
  • Időjárásjelentés
  • Orvosmeteorológia
  • Sporthírek
  • Gazdasági hírek
Egy friss közvélemény-kutatás szerint a franciák 80 százalékának kifejezetten jó a véleménye Didier Deschamps szövetségi kapitányról. Hogy miért készült erről felmérés? Csak azért, mert az Európa-bajnokságról lemaradt Karim Benzema francia csatár néhány napja rasszizmussal vádolta meg Deschamps-t, amiért kihagyta őt a válogatott keretből.

A mai napig tartó vitát amúgy nem Karim Benzema robbantotta ki, hanem Eric Cantona, a Manchester United egykori legendás csatára és többszörös válogatott játékos. Cantona egy, a The Guardian című brit napilapnak május végén adott interjúban úgy fogalmazott: a francia szövetségi kapitány valójában származásuk miatt hagyta ki a labdarúgó Európa-bajnokságra felállított keretből Karim Benzemát és Hatem Ben Arfát.

„Tudjuk, hogy mindketten Észak-Afrikából származnak” - indokolta állítását a focista karrierjét követően színészi pályára átigazolt Eric Cantona, ezzel arra utalva, hogy a Real Madridban játszó Benzema algériai, a Nizzánál versenyző Ben Arfa pedig tunéziai származású szülők gyermeke. Azt az egykori csatár persze nem tette hozzá, hogy mindketten Franciaországban születtek, és így nevük ellenére a legtöbb focirajongó egyszerűen franciának tekinti őket, mert ez a forgatókönyvbe nem fért volna bele.

A vita akár gyorsan el is ülhetett volna, azzal együtt, hogy néhány elemző jól kiosztotta a sarkos kifejezéseiről amúgy is jól ismert volt csatárt, mondván, inkább koncentráljon az amúgy meglehetősen közepes színészi kvalitásainak fejlesztésére.

Csakhogy az ügyben Jamel Debbouze, országosan ismert színész és komikus is megszólalt. Márpedig a marokkói szülőktől származó, de Párizsban született negyvenéves sztár azt mondta: Benzema és Ben Arfa „a francia társadalmi helyzet áldozatai”, amivel félreérthetetlenül a franciák rasszizmusára utalt, és azzal újabb olajat öntött a tűzre.

Bár a színész néhány nappal később többször úgy fogalmazott: „jobb lett volna tartanom a számat”, a vita legfontosabb tárgyát képező Benzema úgy érezhette, hogy a korábbi nyilatkozók helyzetbe hozták, és egy spanyol lapnak adott interjúban nyíltan kimondta: szerinte Didier Deschamps „engedett a szélsőjobb nyomásának” és ezért nem hívta őt meg a válogatottba.

A nyilatkozatot követően néhány napig elszabadult a pokol a különböző sztrájkok és demonstrációk által amúgy is megviselt Franciaországban. Arab származású vagy éppen színesbőrű újságírók, volt focisták emlékeztették Benzemát az igazságra: arra, hogy tavaly egy szexvideóval megzsarolta csapattársát, Mathieu Valbuenát, amiért jelenleg is bírósági eljárás folyik ellene, hogy az ügy miatt hosszas habozás után ugyan, de a francia fociszövetség eltiltotta őt a válogatottságtól, és hogy a keretből ezért és nem másért maradt ki.

A legtöbb elemző egyébként óriási pofátlanságnak tartja Benzema viselkedését, és sokan arra figyelmeztetnek: egyre gyakoribb, hogy a bűncselekményeket elkövető személyek igyekeznek származásuk mögé bújni, megpróbálva a rasszizmus áldozatainak beállítani magukat. Szerintük ilyen szempontból Benzema hatalmas kárt okozott magatartásával, rossz példát mutat ugyanis a bevándorolt szülőktől származó fiataloknak.

Az ügyet sokan igyekeztek ironikusan felfogni, emlékeztetve például arra, hogy az Európa-bajnokságra összeállt válogatott csapat tagjainak több mint fele színesbőrű. De tágabb keretbe helyezve az ügyet sokan abban reménykednek, a Benzema-eset talán rávilágíthat arra, hogy egyre nevetségesebb lerasszistázni egy olyan ország polgárait, melynek Barcelonában született miniszterelnöke katalán származású, az oktatási, illetve a munkaügyi tárcákat pedig Marokkóban született fiatal politikus nők irányítják, hogy csak a legérdekesebb és jelenleg a leglátványosabb integrációs példákat említsük.