Okosrádió

Meghallgatom Élő adás

Ellenségek dolgoznak a "közel-keleti CERN-ben"

Okosrádió

Meghallgatom Élő adás
  • Legfrissebb hírek
  • Közlekedési hírek
  • Időjárásjelentés
  • Orvosmeteorológia
  • Sporthírek
  • Gazdasági hírek
Lehet, hogy országaik papíron háborúban állnak egymással, de tudósaik együtt dolgoznak. Jordániában megépítették a Közel-Kelet első részecskegyorsítóját, ahol izraeli, iráni, palesztin és más térségbeli kutatók együtt keresik a válaszokat a természet nagy kérdéseire.

„Szezám tárulj!” – remélhetőleg senki sem használja ezt a jelszót a Jordániában most üzembe állított Szezám-projekt keretében megépült részecskegyorsítóban.

A kutatóközpont, amit „közel-keleti CERN”-nek is neveznek a svájci Nagy Hadronütköztető nyomán,

a maga nevében példátlan vállalkozás.

Miközben országaik egyes vezetői a másik állam elleni katonai csapásokról álmodoznak, izraeli, iráni és pakisztáni tudósok együtt végeznek majd tudományos kutatásokat. Mellettük egyiptomi, pakisztáni, jordániai, palesztin és ciprusi kutatók is részt vesznek a munkában.

A jordániai Allanban létrehozott központ építését majdnem megtorpedózta a geopolitika és a finanszírozási gondok, de az érintett kormányok végül állták a számlát és hajlandók pénzeket áldozni a közös kutatásra is.

A politikusok közötti feszültségre azonban jó példa, hogy az izraeli tudományügyi miniszter az utolsó pillanatban lemondta részvételét az ünnepélyes megnyitón, miután Jeruzsálemben megkéseltek egy jordániai állampolgárt és ez diplomáciai botrányt kavart.

Ennek ellenére figyelemre méltó, hogy a projekt előkészítési fázisában az összes érintett ország tudósai gyakorlatilag az összes találkozón részt vettek.

A Times of Israel című lap megemlíti, hogy

az ideológiai és politikai szakadékon átívelő tudományos együttműködés nem új keletű.

A II. Világháború vége után tíz évvel az akkori nyugati és kelet blokkok tudósai közösen kezdték építeni a CERN-t.

Évtizedekkel később a közel-keleti államok azzal szembesültek, hogy vagy együttműködésbe kezdenek vagy lemaradnak. Így született meg a Szezám-projekt (a Synchrotron-light for Experimental Science and Applications in the Middle East rövidítéseként SESAME) ötlete.

Az úgynevezett szinkrotron fényforrásokkal kísérletező központokból már 60 létezik a világon, de a Közel-Keleten eddig még egy sem volt.

A Szezám-projekt egy olasz tudós, Sergio Fubini agyából pattant ki, aki először a szintén a svájci CERN-ben dolgozó izraeli kutatót, Eliezer Rabinovitchot vonta be.

1993-ban fogott kezet egymással Jasszer Arafat palesztin és Jitzhak Rabin izraeli vezető és úgy tűnt, beindulhat a közel-keleti békefolyamat.

“Itt az idő, hogy próbára tegyük naív idealizmusodat” – mondta Fubini társának, akivel jordániai, egyiptomi, marokkói, palesztin és izraeli kutatókat vontak be a projektbe. Később jöttek a pakisztániak és az irániak is.

De nem csak ez meglepő a Szezám-programban. Egy ideig olyan pénzhiánnyal küszködtek, hogy az egyik jordániai tudós eredeti ötletet bedobva épített meg egy “szuper-számítógépet”: 2000 PlayStation játékkonzolt kapcsolt össze, amelyek ára több, mint tízszer olcsóbb volt, mint a hasonló kapacitást produkáló független szervereké.

A kérdés most az, hogy a politika megtorpedózhatja-e a példátlan együttműködést.

Az érintett tudósok szerint nem, mert nehéz a régióban megfelelő tudományos partnereket találni.