Okosrádió

Meghallgatom Élő adás

Nehezen értelmezik a pápa szavait Franciaországban

Okosrádió

Meghallgatom Élő adás
  • Legfrissebb hírek
  • Közlekedési hírek
  • Időjárásjelentés
  • Orvosmeteorológia
  • Sporthírek
  • Gazdasági hírek
Franciaországban is komoly, olykor hisztériába hajló vita zajlik arról, hogy miként kell értelmezni Ferenc pápa menekültekkel és migránsokkal kapcsolatos megnyilatkozásait. Az elmúlt napokban végre kiegyensúlyozottabb elemzések is megjelentek, amelyek úgy tűnik, kellő perspektívába helyezik a kérdést.

Amikor Ferenc pápa közreadta a menekültek világnapjára készült, huszonegy pontból álló javaslatát, amelyben egyebek mellett a migránsok befogadására szólított fel, Franciaországban kétfajta hozzáállás fogalmazódott meg.

Konzervatív, sőt egyes keresztény vélemények szerint a Szentatya tagadja az európai nemzetek önrendelkezéshez és önvédelemhez való jogát, közben pedig a globalizált, az őshonos népek "lecserélésén" munkálkodó erők malmára hajtja a vizet.

A globalizált elit képviselőinek tartott, a migránsok befogadását erőltető oldal – és a franciák jelentős része szerint ebbe a körbe tartozik az itteni média nagy része – ugyanakkor azt hangsúlyozta, hogy lám, a pápa is őket igazolja.

A nagy adok-kapok közepette az elmúlt napokban azonban kiegyensúlyozottabb vélemények is megjelentek, amelyek igyekeznek tiszta vizet önteni a pohárba.

Elsőként Laurent Stalla-Bourdillon atya, a francia szenátorok és parlamenti képviselők hivatalos lelkésze közölt egy írást, amelyben arra hívta fel a figyelmet, hogy Ferenc pápa megnyilatkozása a menekültkérdésben nem politikai, hanem lelkipásztori természetű, ezért hiba azt politikailag értelmezni. A lelkész szerint katolikus pápaként Ferenc a szeretet törvényét és az egyház szociális tanítását hangoztatja, elsősorban a katolikusokhoz szól, semmiképpen sem tagadja a nemzetek önrendelkezési jogát, illetve az egyes kormányok mérlegelési kötelezettségét a migránsok ügyében. Kötelessége figyelmeztetni ugyanakkor arra, hogy a kérdés kezelése közben „a szívek ne keményedjenek meg és ne záródjanak be”.

Egy másik szerző szerint a pápát a katolikus egyházon kívüliek azért értik félre, mert alapvetően úgy tekintenek rá, mint pártvezetőre, esetleg ideológusra vagy gurura, aki taktikai célok által vezérelve nyilatkozik. Ráadásul azt képzelik, hogy szavai a katolikusokra nézve kötelező erővel rendelkeznek, holott azokat iránymutatásnak szánja, fogalmaz Philippe de Saint-Germain újságíró és konzervatív lapigazgató.

Szerinte ez utóbbi tévedésbe a pápát bíráló katolikusok is beleesnek, ők azért, mert kijelentéseit szentírásként kezelik, amivel egyfajta bálványimádást követnek el. Pedig ez utóbbi kör számára világos az üzenet: személy szerint tegyenek meg minden tőlük telhetőt a menekültek megsegítésére, és „tartsák nyitva a szívüket”.

Ez nem jelenti azt, hogy nekik és a különböző kormányoknak ne kellene „nagyon óvatosan és körültekintően” mérlegelniük az ügyben, fogalmaz Philippe de Saint-Germain, hozzátéve: sokak figyelmét elkerüli, hogy a pápa számára a menekültek olyan emberek, akik háborúk és egyéb nyomorúságok miatt „kényszerülnek” elhagyni országukat. Tehát egyáltalán nem beszél a „migrációhoz való jogról”, sőt fontosnak tartja, hogy az érintettek a szülőföldjükön maradhassanak vagy oda visszatérhessenek.

A pápa sehol sem állítja, hogy a menekültek helyzetét az őket befogadó társadalmak kárára kellene megoldani, írja Philippe de Saint-Germain, ez ugyanis nemcsak a józan észnek, de az egyház tanításának is ellentmondana.